|
|||||||
|
|||||||
LEGENDÁS BANKÓK Az Érdekes Újság, 1913. Zombory Lajos Kossuth-bankói |
SZOLNOK VÁROS MÚLTJA ÉS JELENE 1923-BAN Városok Lapja, 1923. |
A LEGVIDÁMABB BARAKK 1965 (Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966.) |
ÚTLEÍRÁS MEXICÓBÓL Írta: ÖZV. BIHARI SÁNDORNÉ BUDAPEST, 1912. |
Művésztelepi életkép 1924-ből Pólya Tibor rajzaival Színházi Élet, 1924. |
Lázár Béla MUNKÁBAN A SZOLNOKI MŰVÉSZTELEP Készülődés a negyedszázados jubileumra (Magyarország, 1924.) |
Farkas Zoltán A szolnoki művésztelep kiállítása Vasárnapi Újság, 1910. |
Lyka Károly MŰVÉSZET SZOLNOKON A Művésztelep első kiállítása Új Idők, 1903. |
Szolnoki szemlélődés a szórakoztató zene világában 1979 |
BÚJT AZ ÜLDÖZÖTT... Bisztray Károly emlékirataiból közli Bisztray Gyula |
Kiss Gábor A szolnoki anya- és csecsemővédelemről (Anya- és Csecsemővédelem, 1928.) |
Bogdán Boglárka Bíborka Az 1938. évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szolnoki vonatkozásai |
Kertész Mihály HAZÁTLAN PÉTER Ifjusági elbeszélés Szolnok, 1930. |
Scheftsik István SZOLNOKI SZ.-ISTVÁN-FÜRDŐHÁZ ISMERTETÉSE |
LAPOSHALOM Ásatások a tószegi telepen Zoltai Lajos jelentése a tószegi tanulmányozó kirándulásról Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1907. |
Lándor Tivadar A SZOLNOKI MŰVÉSZHAJLÉK Új Idők, 1902. |
A MŰVÉSZTELEPI TORONY „Az újjáépített Szolnok-vára” Új Idők, 1905. p. 281-282. |
Magyary Albert A piktor meg a szépasszony Pettenkofen első szolnoki tartózkodása |
Lestyán Sándor: Látogatás a szolnoki művésztelepen (1925) |
H. [Hőke Lajos]: SZOLNOK Vasárnapi Újság, 1861. |
Lovik Károly AZ AGÁRRÓL Az 1850-es években az agarászat leple alatt a szandai gyepen (Beke Pál halmánál) tartották összejöveteleiket az elnyomott magyarság vezérférfiai. |
Stób Zoltán Város, amely tizennégyszer pusztult el (Szolnok 1925.) |
A jász-nagy-kun-szolnok vármegyei agarász-egylet versenye (Szolnok-Szanda-Kengyel) 1909. október 29–30. |
Molnár István SZANDA SZŐLEJE ÉS BORA 1885 |
Jurkovics János Könnyűzenei közállapotok [Szolnok, 1986.] |
Sóskúti Margit „... néhány ezer dollár van a fedelébe kötve!” Futárút Bécsbe (1926) |
„TÖRTÉNELMI FELADATOT LÁTTUNK EL, S MEGBŰNHŐDTÜNK ÉRTE” Beszélgetés Dr. Somodi Istvánnal (1989) Lejegyezte: Jurkovics János |
Így éltünk mi… Kertész Mihály szolnoki tárcái |
Kárpáti Aurél A néma falu és a beszélő temető (Nagyrév, 1929.) |
dr. Vörös István: BOTÁR IMRE tanár, helytörténész |
HOLLÓ JÁNOS A SZOLNOKI FESTŐ-KOLÓNIA (1911) |
AZ EZREDÉVI ÜNNEP TÖRTÉNELMI DÍSZMENETE Vágó Pál festőművész nagyszabású terve 1895–1896-ban |
HERMAN OTTÓ TISZAGYENDÁN Herman Ottó 1889 nyarán járt Tiszagyendán. A korabeli Budapesti Hírlap közölte rövid írásait. "Itt Gyendán pedig ilyenkor aratás ideje; peng a kasza, zizzen a sarló, fürge, vidám aratóleányok a búza válogatott kalászából kötik a koszorút; az akác — ezidén — már másodvirágzásnak indul..." |
MENEKVÉS DEBRECZENBE AZ 1849. ÉV KEZDETÉN TÖRTÉNETI RAJZ Írta: — r — Pest, 1850. Nyomatott Landerer és Heckenastnál |
Németh László otthona 1945-ben Részlet Sóskúti Margit Fiaim című kéziratából |
TARICZKY ENDRE A TISZAVIDÉKI HUN FÖLDPYRAMIS-HALMOK ISMERTETÉSE Eger, 1906 |
MÁRAI SÁNDOR LIDI NÉNI ROKONAI (Újság, 1930.) Az író szubjektív tudósítása a tiszazugi arzénmérgezéses ügy szolnoki tárgyalásáról |
Újházi Ede és a kis Hamupipőke [Szolnok, 1910 körül] Sóskúti Margit „Emlékiratok” című kéziratából |
HALAK, VADAK
ELKÉSZÍTÉSE A MAGYAR KONYHA SZÁMÁRA ÖSSZEÁLLÍTOTTA STŐGERMAYER ANTAL Szolnok, 1912. |
Klebelsberg Kuno A TISZA-ZUG "Szolnok megye déli csúcsánál ... van egy félszigetszerű zug. Ebből a zugból ... az utóbbi időkben olyan iszonyatos hírek érkeztek, hogy azokra fel kell figyelnie az egész nemzetnek..." (Pesti Napló, 1929) |
Gyomai György FELFELÉ A TISZÁN Utazás a Megyer hajóval 1942 augusztusában |
Gorove László Eggy különös tüneménynek, az úgy nevezett Tisza-virágzásának leírása |
Telegdy Lajos Az „Ellopott szerda” hangosfilm felvételei Törökszentmiklóson (a Nemzeti Jövőnk cikke a film pillanatképeivel, 1933) |
Vajda Péter Madarászati kirándulás a Tiszához (Athenaeum, 1840.) |
A régi rossz világból A Fővárosi Lapok cikke (1873) az 1850-es évekbeli Szolnokról Theodore Valerio francia képíró Szolnokon – Elfogatása a Tisza hídján – A cigány képek kapós volta Az akkori főnök (Bonyhádi Imre) – Kaszinói ukáz – Hildegard főhercegnő látogatása A paprikás hal kelete – Amit akkor a mai belügyminiszter (Szapáry Gyula) csinált |
Felkay Ferenc Az utolsó tiszafüredi nyergesmesternél "Tiszafüreden virágzott valamikor a világ legelső, ma már végleg eltűnt ipara, amelynek termékei évszázadokon keresztül nemcsak Európában, hanem más világrészeken is keresett árucikk volt: a fanyeregkészítés." |
GYÖRFFY ISTVÁN A NÉPHAGYOMÁNY ÉS A NEMZETI MŰVELŐDÉS Budapest, 1939. Az Illyés Gyula által "magyar nép tudósá"-nak nevezett néprajzkutató nyomtatásban is nehezen hozzáférhető művének első digitális változata. |
Élénk az élet az ingyenstrandon (Szolnok, 1934.) A Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok korabeli beszámolója családi fotóalbumunk képeivel. |
Brassai Károly festőművész, rajztanár egy-egy írása a szolnoki ferencesek templomának kincseiről A szószék A Szent Antal-oltár (Cikkek a szolnoki Katholikus Élet című lap 1925. évi számaiból.) |
Vezéry Ödön A lengyel menekült "Borús és szomorú őszi délután volt. Nagybányára is elérkezett már a lesújtó hír, hogy a magyar hadsereg Világosnál letette a fegyvert..." |
Vezéry Ödön Petőfi és a sasirosok Vezéry Ödön 170 éve, 1841. május 2-án született Nagybányán. Petőfi Sándor megverte Nagybányán léniával, mikor a kis gróf Teleki Edussal délutáni álmában megzavarták. Ismerte a nagy Kossuthot, Deák Ferencet, a Tiszákat. |
Petőfi Zoltán színész akar lenni Írta és a Verseghy Kör irodalmi estélyén felolvasta Vezéry Ödön |
Varga Lajos Szent György vitéz és vértanú élete A jászárokszállási népköltő Szentek élete és csodatetteinek leírása című művéből. |
ifj. Nagy György: Petőfi Sándor életéből Koszorú, 1884. "1848 nyarán Bathó Ignác, Jász-Ladány akkori főjegyzője, ki Petőfivel rokonságban állott, hivatalos kiküldetésben Pesten járván, azzal a szándékkal kereste fel Petőfiéket, hogy őket meglátogatva, állapotukról tudomást szerezzen..." |
110 éve hunyt el Keszi Hajdu Lajos gimnáziumi igazgató, az 1848–49. évi szabadságharcunk hőse Pallagi Gyula — a kisújszállási gimnázium 1901. évi értesítőjében közölt — megemlékezése itt olvasható. |
Balázs Ferenc TAGORE "Tagore nem az igazságot, hanem az életet akarja megvalósítani, az életet a maga egészében. Ő tehát nem bonyolódik bele a kisebb és nagyobb gazságok ellen való küzdelem hálóiba, hanem sugározza a szépséget; minden megnyilatkozása tudás, jóság, segítés, boldog szeretet..." |
Balázs Ferenc GANDHI "Gandhit azért fogadta India olyan példa nélkül a szívébe, mert megcsillogtatta előtte a szabadulás reménységét. Az indiaiak is emberek s bizony keveset törődnek az egyéni értékkel. De megbecsülnek, tenyerükön hordoznak mindenkit, aki igéri, hogy hozza, amit ők kívánnak.." |
AGARÁSZAT Az országos agarász szövetség versenye (1909) "Ma már az országos agarász szövetség Szolnok mellett évenkint rendezett országos versenyei rendkívüli érdeklődés tárgyai, minek fényes bizonyítéka azon előkelő közönség tömeges megjelenése, mely ez alkalomból évenként Szolnokon szokott egymásnak találkát adni..." |
AGÁR DERBY Szolnok, 1908. október 14–16. "Az országos agarász szövetség a Szolnok melletti Szanda, Kengyel és Tenyő pusztákra, e versenyekre kiválóan alkalmas területekre helyezte át idei összes versenyeit..." |
Karinthy Frigyes A REPÜLŐ EMBER Wittmannn Viktor emlékezete |
VADÁSZ- ÉS HALÁSZHÍREK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBŐL "Túzokot lőtt Józsa
Antal kunszentmártoni földbirtokos a héten Gyalupusztán. Az elejtett
túzok 12 kilót nyomott. Vidékünkön már egy évtizede nem ejtettek el
túzokot." |
Józsa László
nyugdíjas tanár, ma is aktív helytörténész Kunszentmártonban. 1943
nyarán két hetet töltött szolnoki rokonainál. A polgári iskola 2.
osztályát végzett tanuló naplót vezetett a nyaralásról, s ezt máig
megőrizte. Engedélyével most innen mi is beletekinthetünk. |
200 éve született Tiszafüreden bernátfalvi Bernát Gáspár azaz Bernát Gazsi a híres író, költő, humorista, ügyvéd, dalszerző * Törs Kálmán írása a Vasárnapi Újságban |
MIHALIK DÁNIEL (Tallós, 1869. december 14. – Szolnok, 1910. június 16.) ifj. Gonda Béla megemlékezése, a Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok-ban jelent meg a Szolnoki Művésztelep első halottjának emlékére |
Csicsek Ildikó Hajnalcsillagunk volt sötét éjszakán... Erzsébet királyné szerepe a magyar történelemben Erzsébet sohasem fejtett ki akkora politikai aktivitást, mint a kiegyezést megelőző időszakban. Jól tudta ezt a magyar közvélemény is — „a haza jóságos gondviselésének" kezdték nevezni. |
|
||||||
|
||||||
|