Kósa Károly honlapja
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei és Kárpát-medencei "böngészet"
Kezdőlap Panteon Tücsök & Blogár Irományok Adattár Képtár Vendégoldal


LEGENDÁS BANKÓK
Az Érdekes Újság, 1913.

Zombory Lajos Kossuth-bankói



SZOLNOK VÁROS MÚLTJA ÉS JELENE
1923-BAN


Városok Lapja, 1923.



A LEGVIDÁMABB BARAKK
1965

(Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966.)



ÚTLEÍRÁS MEXICÓBÓL
Írta:
ÖZV. BIHARI SÁNDORNÉ

BUDAPEST, 1912.




Művésztelepi életkép 1924-ből
Pólya Tibor rajzaival


Színházi Élet, 1924.



Lázár Béla
MUNKÁBAN A SZOLNOKI MŰVÉSZTELEP
Készülődés a negyedszázados jubileumra

(Magyarország, 1924.)


Farkas Zoltán
A szolnoki művésztelep kiállítása

Vasárnapi Újság, 1910.


Lyka Károly
MŰVÉSZET SZOLNOKON

A Művésztelep első kiállítása
Új Idők, 1903.


Szolnoki szemlélődés
a szórakoztató zene világában

1979





BÚJT AZ ÜLDÖZÖTT...

Bisztray Károly emlékirataiból
közli Bisztray Gyula




Kiss Gábor
A szolnoki anya- és csecsemővédelemről
 
(Anya- és Csecsemővédelem, 1928.)

Bogdán Boglárka Bíborka
Az 1938. évi
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

szolnoki vonatkozásai



Kertész Mihály
HAZÁTLAN PÉTER

Ifjusági elbeszélés
Szolnok, 1930.




Scheftsik István
SZOLNOKI
SZ.-ISTVÁN-FÜRDŐHÁZ
ISMERTETÉSE



LAPOSHALOM
Ásatások a tószegi telepen
Zoltai Lajos jelentése a tószegi tanulmányozó kirándulásról

Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1907.


Lándor Tivadar
A SZOLNOKI MŰVÉSZHAJLÉK
Új Idők, 1902.


A MŰVÉSZTELEPI TORONY
„Az újjáépített Szolnok-vára”

Új Idők, 1905. p. 281-282.




Magyary Albert
A piktor meg a szépasszony
Pettenkofen első szolnoki tartózkodása



Lestyán Sándor:
Látogatás a szolnoki művésztelepen
(1925)



H. [Hőke Lajos]:
SZOLNOK
Vasárnapi Újság, 1861.


Lovik Károly
AZ AGÁRRÓL
Az 1850-es években az agarászat leple alatt a szandai gyepen (Beke Pál halmánál) tartották összejöveteleiket az elnyomott magyarság vezérférfiai.



Stób Zoltán
Város, amely tizennégyszer pusztult el
(Szolnok 1925.)



A jász-nagy-kun-szolnok vármegyei agarász-egylet versenye
(Szolnok-Szanda-Kengyel)

1909. október 29–30.



Molnár István
SZANDA SZŐLEJE ÉS BORA

1885



Jurkovics János
Könnyűzenei közállapotok

[Szolnok, 1986.]



Sóskúti Margit
„... néhány ezer dollár van a fedelébe kötve!”
Futárút Bécsbe
(1926)



„TÖRTÉNELMI FELADATOT LÁTTUNK EL, S MEGBŰNHŐDTÜNK ÉRTE”
Beszélgetés Dr. Somodi Istvánnal (1989)
Lejegyezte: Jurkovics János




Így éltünk mi…
Kertész Mihály
szolnoki tárcái



Kárpáti Aurél
A néma falu és a beszélő temető
(Nagyrév, 1929.)



dr. Vörös István:

BOTÁR IMRE
tanár, helytörténész



HOLLÓ JÁNOS
A SZOLNOKI FESTŐ-KOLÓNIA

(1911)


AZ EZREDÉVI ÜNNEP TÖRTÉNELMI DÍSZMENETE
Vágó Pál festőművész nagyszabású terve 1895–1896-ban


HERMAN OTTÓ TISZAGYENDÁN
Herman Ottó 1889 nyarán járt Tiszagyendán. A korabeli Budapesti Hírlap közölte rövid írásait. "Itt Gyendán pedig ilyenkor aratás ideje; peng a kasza, zizzen a sarló, fürge, vidám aratóleányok a búza válogatott kalászából kötik a koszorút; az akác — ezidén — már másodvirágzásnak indul..."


MENEKVÉS DEBRECZENBE AZ 1849. ÉV KEZDETÉN
TÖRTÉNETI RAJZ
Írta: — r —
Pest, 1850.
Nyomatott Landerer és Heckenastnál


Németh László otthona 1945-ben

Részlet Sóskúti Margit Fiaim című kéziratából


TARICZKY ENDRE
A TISZAVIDÉKI
HUN FÖLDPYRAMIS-HALMOK ISMERTETÉSE

Eger, 1906



MÁRAI SÁNDOR
LIDI NÉNI ROKONAI

(Újság, 1930.)
Az író szubjektív tudósítása a tiszazugi arzénmérgezéses ügy szolnoki tárgyalásáról



Újházi Ede és a kis Hamupipőke
[Szolnok, 1910 körül]

Sóskúti Margit „Emlékiratok” című kéziratából



HALAK, VADAK ELKÉSZÍTÉSE
A MAGYAR KONYHA SZÁMÁRA ÖSSZEÁLLÍTOTTA
STŐGERMAYER ANTAL
Szolnok, 1912.


Klebelsberg Kuno
A TISZA-ZUG
"Szolnok megye déli csúcsánál ... van egy félszigetszerű zug. Ebből a zugból ... az utóbbi időkben olyan iszonyatos hírek érkeztek, hogy azokra fel kell figyelnie az egész nemzetnek..." (Pesti Napló, 1929)



Gyomai György
FELFELÉ A TISZÁN

Utazás a Megyer hajóval 1942 augusztusában



Gorove László
Eggy különös tüneménynek,
az úgy nevezett Tisza-virágzásának leírása



Telegdy Lajos
Az „Ellopott szerda” hangosfilm felvételei Törökszentmiklóson
(a Nemzeti Jövőnk cikke a film pillanatképeivel, 1933)



Vajda Péter
 Madarászati kirándulás a Tiszához

(Athenaeum, 1840.)



A régi rossz világból
A Fővárosi Lapok cikke (1873) az 1850-es évekbeli Szolnokról
Theodore Valerio francia képíró Szolnokon – Elfogatása a Tisza hídján – A cigány képek kapós volta 
Az akkori főnök (Bonyhádi Imre) – Kaszinói ukáz – Hildegard főhercegnő látogatása 
A paprikás hal kelete – Amit akkor a mai belügyminiszter (Szapáry Gyula) csinált



Felkay Ferenc
Az utolsó tiszafüredi nyergesmesternél
"Tiszafüreden virágzott valamikor a világ legelső, ma már végleg eltűnt ipara, amelynek termékei évszázadokon keresztül nemcsak Európában, hanem más világrészeken is keresett árucikk volt: a fanyeregkészítés."


GYÖRFFY ISTVÁN
A NÉPHAGYOMÁNY ÉS A NEMZETI MŰVELŐDÉS
Budapest, 1939.
Az Illyés Gyula által "magyar nép tudósá"-nak nevezett néprajzkutató nyomtatásban is nehezen hozzáférhető művének első digitális változata.



Élénk az élet az ingyenstrandon
(Szolnok, 1934.)


A Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok korabeli beszámolója családi fotóalbumunk képeivel.



Brassai Károly
festőművész, rajztanár egy-egy írása a szolnoki ferencesek templomának kincseiről

A szószék                                                                                        A Szent Antal-oltár
(Cikkek a szolnoki Katholikus Élet című lap 1925. évi számaiból.)



Vezéry Ödön
A lengyel menekült

"Borús és szomorú őszi délután volt. Nagybányára is elérkezett már a lesújtó hír, hogy a magyar hadsereg Világosnál letette a fegyvert..."



Vezéry Ödön
 Petőfi és a sasirosok

Vezéry Ödön 170 éve, 1841. május 2-án született Nagybányán.
Petőfi Sándor megverte Nagybányán léniával,
mikor a kis gróf Teleki Edussal délutáni álmában megzavarták.
Ismerte a nagy Kossuthot, Deák Ferencet, a Tiszákat.



Petőfi Zoltán színész akar lenni

Írta és a Verseghy Kör irodalmi estélyén felolvasta
Vezéry Ödön


Varga Lajos
Szent György vitéz és vértanú élete


A jászárokszállási népköltő
Szentek élete és csodatetteinek leírása
című művéből.



ifj. Nagy György:
Petőfi Sándor életéből

Koszorú, 1884.
"1848 nyarán Bathó Ignác, Jász-Ladány akkori főjegyzője, ki Petőfivel rokonságban állott, hivatalos kiküldetésben Pesten járván, azzal a szándékkal kereste fel Petőfiéket, hogy őket meglátogatva, állapotukról tudomást szerezzen..."


110 éve hunyt el Keszi Hajdu Lajos gimnáziumi igazgató, az 1848–49. évi szabadságharcunk hőse

Pallagi Gyula — a kisújszállási  gimnázium 1901. évi értesítőjében közölt — megemlékezése  itt olvasható.



          Balázs Ferenc
TAGORE
       
"Tagore nem az igazságot, hanem az életet akarja megvalósítani, az életet a maga egészében. Ő tehát nem bonyolódik bele a kisebb és nagyobb gazságok ellen való küzdelem hálóiba, hanem sugározza a szépséget; minden megnyilatkozása tudás, jóság, segítés, boldog szeretet..."


       Balázs Ferenc
GANDHI
           
"Gandhit azért fogadta India olyan példa nélkül a szívébe, mert megcsillogtatta előtte a szabadulás reménységét. Az indiaiak is emberek s bizony keveset törődnek az egyéni értékkel. De megbecsülnek, tenyerükön hordoznak mindenkit, aki igéri, hogy hozza, amit ők kívánnak.."



AGARÁSZAT
Az országos agarász szövetség versenye (1909)

"Ma már az országos agarász szövetség Szolnok mellett évenkint rendezett országos versenyei rendkívüli érdeklődés tárgyai, minek fényes bizonyítéka azon előkelő közönség tömeges megjelenése, mely ez alkalomból évenként Szolnokon szokott egymásnak találkát adni..."



AGÁR DERBY
Szolnok, 1908. október 14–16.
"Az országos agarász szövetség a Szolnok melletti Szanda, Kengyel és Tenyő pusztákra, e versenyekre kiválóan alkalmas területekre helyezte át idei összes versenyeit..."



Karinthy Frigyes

A REPÜLŐ EMBER
Wittmannn Viktor emlékezete




VADÁSZ- ÉS HALÁSZHÍREK
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBŐL

"Túzokot lőtt Józsa Antal kunszentmártoni földbirtokos a héten Gyalupusztán. Az elejtett túzok 12 kilót nyomott. Vidékünkön már egy évtizede nem ejtettek el túzokot.

Józsa László nyugdíjas tanár, ma is aktív helytörténész Kunszentmártonban. 1943 nyarán két hetet töltött szolnoki rokonainál. A polgári iskola 2. osztályát végzett tanuló naplót vezetett a nyaralásról, s ezt máig megőrizte.
Engedélyével most innen mi is beletekinthetünk.


200 éve született Tiszafüreden
bernátfalvi Bernát Gáspár azaz Bernát Gazsi
a híres 
író, költő, humorista, ügyvéd, dalszerző
*
Törs Kálmán írása a Vasárnapi Újságban


MIHALIK DÁNIEL
(Tallós, 1869. december 14. – Szolnok, 1910. június 16.)
ifj. Gonda Béla megemlékezése, a
Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok-ban jelent meg
a Szolnoki Művésztelep első halottjának emlékére


Csicsek Ildikó
Hajnalcsillagunk volt sötét éjszakán...
Erzsébet királyné szerepe a magyar történelemben

Erzsébet sohasem fejtett ki akkora politikai aktivitást, mint a kiegyezést megelőző időszakban. Jól tudta ezt a magyar közvélemény is — „a haza jóságos gondviselésének" kezdték nevezni.

Hogyan festettem Taftot Illés Antal beszámolóját az "Újság" című szolnoki lap 1911. január 4-i száma közölte.
"... golfjátékos ruhában — kékk sacco és fehér nadrág festettem. A kép térdkép. Az első ülés után két hétig szünetelt a festés, de az elnökké való kikiáltás napja után ... folytattam a munkát, s összesen még háromszor ült.

"... ami legcsodálatosabb Beleznayban, hogy a magyar dal lelkét át tudta érezni úgy a múltban, mint a jelenben. Hiszen kurucdalai mintha magában a Rákóczi-korban születtek volna, népdalait pedig mintha egy szerelmes pásztorfiú csalta volna ki pásztorfurulyájából ott valahol a délibábos rónaságon, ott valahol a Tisza partján, egy bánatos fűz mellett. A Beleznay-dalünnepen csodálkozva hallottuk a rég szívünkbe lopódzott szebbnél szebb s igazi népdalokat, s álmélkodva kérdeztük egymástól, hát ezt a nótát is Beleznay csinálta?"

Lavotta János, a "bájoló hegedűs" a verbunkos muzsika delelő korszakának egyik kiváló képviselője. Vidéki kúriákon, házitanítóskodva élte hányatott élete utolsó harmadát. Gyakori vendég volt Tisza-menti településeinken is. Róla is szólt Vay Sándor A múltról a jelennek című előadásában, mely 1909-ben hangzott el Tiszaburán, a műkedvelők által rendezett jótékony célú művészestélyen, s mely — tudtommal — a gróf(nő) egyik kötetében sem olvasható. Szerencsére a Jász-Nagykun-Szolnok-megyei Lapok ráhagyományozta az utókorra. Én innen közlöm.

"Remellay Gusztáv ügyvéd, 1848-49-ben ezredes-hadbíró, később biztosító-társulati hivatalnok, szül. 1819. jan. 5. Pesten; Szolnokon nevelkedett, hol atyja sóházi hivatalnok volt... a bölcseletet Pesten, Váczon és Szegeden, a jogot Egerben tanulta..." — olvashatjuk Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című lexikonában. "Szolnok' vidéke" című, az Athenaeum folyóirat 1841. évi kötetében megjelent írásában a korabeli Szolnok földrajzát, gazdaságát, társadalmát, kulturális életét ismertette meg olvasóival, és ismerteti immár az internetezőkkel is.
Sóskúti Margit Szolnokon született 1892-ben, s itt is élt 1919-ig. Ekkor férje szülőhelyére, Aknaszlatinára költöztek, majd 1927 őszétől Beregszászon éltek. Itt kezdte el önéletrajza írását, melyben a szolnoki évtizedek leírása is nagyon érdekes. A máig kiadatlan kéziratból itt egy hosszabb idézet olvasható Az új lakó címmel, melynek színhelye a szerző szülő- és lakóháza. Ez a mai József Attila úti hétemeletes épületek helyén állt, ahol — terveink szerint — emléktáblát állíttat a Verseghy Kör 2009. december 23-án, Sóskúti Margit halálának 40. évfordulóján.