Kósa Károly honlapja
Jász-Nagykun-Szolnok megyei és Kárpát-medencei "böngészet"
Kezdőlap Panteon Tücsök & Blogár Irományok Adattár Képtár Vendégoldal

 Szolnok, 1943. március 15.
2017. március 15.
 
Farkas Ferenc 1943. március 15-én készített felvételein a régi Szapáry-szobrot (háttérben a Megyeháza,
előtte a fotós testvére), a Szabadság téren álló, felkoszorúzott honvéd-emlékművet,
valamint az ünneplő szolnokiakat, köztük a helyi cigányzenészeket örökítette meg.


 A szolnoki Kereskedelmi Bank épülete (1905–1965)
2017. jan. 29.
»Magyar stílusú házak
Az utóbbi években mozgalom indult meg, hegy a tetszetős és eredeti magyar stílusnak érvényt szerezzenek az építőművészetben is. A magyar stílusnak legszebb megnyilatkozásai közé tartoznak azok a házak, amelyeket az ősz Lechner Ödön, továbbá Jámbor [Lajos] és Komor [Marcell] műépítők alkottak. Az utóbbi két művész különösen érdekes terveket valósított meg a jászkunok ősi magyar fészkében, Szolnokon s ezek a házak követésre méltó példákul mutathatók be.«
Tolnai Világ-Lapja, 1905. dec. 24.

Ugyanez az épület képeslap részletén.

 Német grafikus Szolnokon, 1969-ben
2017. jan. 1.

Klaus Matthäi 1969-ben készült alkotását a Deutsche Fotothek tette közzé „Bauernmarkt von Szolnok” (~Szolnoki parasztpiac) címmel. Meglepő, hogy egy német művész rajza (címe szerint) Szolnokot ábrázolja, ám Matthäi szolnoki tartózkodásáról beszámolt a Szolnok Megyei Néplap 1969. augusztus 24-i száma: 
»Német vendég a művésztelepen
Klaus Matthäi, Zwickauban élő fiatal grafikus augusztus 8-án érkezett Magyarországra. Négy napot Budapesten töltött, múzeumokat, kiállításokat látogatott. Négy nap után Szolnokra jött.
– A pusztát kerestem – mondja – azért akartam az Alföldre jönni. Szolnokot ajánlották. Pusztát ugyan nem találtam, legalábbis nem olyat, amilyet elképzeltem, de az itteni művészek kalauzoltak Palotásra és Nagykörűbe, ahol rengeteg rajzot készítettem.
A rajzok többsége villámgyorsan fölvázolt portré. — Svájcisapkás munkások, kalapjukat a szemükbe húzó parasztemberek, öregasszonyok, széles mosolyú cigánygyerekek.
A Magyarországon készített százhúsz rajz egy részét a művész pénteken este a művésztelep kollektív műtermében bemutatta szolnoki kollégáinak és a megjelent érdeklődőknek.«
Így abban (szinte) biztosak lehetünk, hogy a kép Szolnok környékén készült, de hogy pontosan hol, az kérdéses.

 Orbán Balázs „szolnoki” aranyai
2016. dec. 29.
Orbán Balázs. Ellinger Ede fényképe után. Vasárnapi Újság, 1890.»Számos ... anekdota őrzi Orbán Balázs emlékét az utókor számára, a legszebb azonban az a már szinte legendává magasztosult história, amely sok-sok évtizeddel ezelőtt történt a szolnoki indóháznál...
A mindig zsinóros magyar ruhát és mentét viselő, őszülőhajú Orbán Balázs egy kis zsák arannyal váratlanul betért a szolnoki járásbírósághoz, tömören előadva, hogy errefelé jártában a szolnoki indóháznál találta ezt a néhány száz darab különféle arany pénzt és érmét tartalmazó zacskót. Az ámuló hivatalnok előtt végül is kijelentette, hogy ezt az értékes zsákocskát bírói letétbe szeretné helyezni, azzal a szigorú feltétellel, ha záros határidő alatt nem jelentkezik a tulajdonosa, akkor a zsák egész tartalmát az erdélyi magyarságnak ezidőtájt alakuló közművelődési egyesülete kapja meg tulajdonul.
Így szólt a legenda, s talán mondanom sem kell, hogy a kitűzött határidő már réges-régen lejárt, de a zsák aranyért nem jelentkezett soha senki sem. Istenem, hogy is jelentkezett volna bárki is, amikor egész messze székelyföld azt suttogta könnyes szemekkel, hogy ez a kis arannyal telt zacskó magáé Orbán Balázsé volt, aki nagy-nagy szerénységében így akart névtelenül áldozni mindennél jobban szeretett Erdélyének, a székelyeknek...« – írta Dr. báró Nyáry Pál a Régi világ című, 1941-ben (Bp.) kiadott könyvében.
Ezt a történetet tekinthetnénk pusztán anekdotának, ha nem igazolná (részben) a korabeli helyi sajtó. A Szolnoki Híradó ugyanis 1886. június 27-én ezt a hírt közölte: »Orbán Balázs országgyűlési képviselő a napokban Erdélybe utazván, a szolnoki állomáson várta a vonat elindulását. A perronon az esti szürkületben sétálván, valami megpendült lábai alatt. Felveszi, hát egy rongyba kötve 200 drb. új veretű magyar arany. Az értékes lelet a rendőrségnél van letéve, de mindeddig nem jelentkezett érte senki.« Így már tudjuk, hogy hány aranyat tartalmazott a „zacskó”, valamennyire pontosítottuk a megtalálás (?) időpontját. Csak az a kérdés, hogy mi lett az aranyak sorsa?

Régebbi bejegyzések
Kezdőlap