Makón született 1897. október 31-én. A helyi gimnáziumban folytatott jeles eredményű tanulmányai után Makó város támogatásával — melyet osztálytársával, a híres színművésszé vált Páger Antallal együtt kapott meg — elvégezte a Magyar Királyi József Műegyetemet, és 1923-ban átvehette gépészmérnöki oklevelét. Ennek birtokában a MÁV által meghirdetett állásra pályázott. Egy évet Debrecenben töltött, majd 1924 nyarán a MÁV Szolnoki Járműjavítójához került beosztott mérnöknek.

A Vörösmarty utca 4. számú házban talált albérletet. Tíz évvel később főbérlője lányával, az akkor 19 éves Makai Juliannával kötött házasságot, aki két gyermekkel ajándékozta meg.

Közben beosztott mérnökből a kocsiosztály vezetője lett, s valódi közéleti emberré vált. Ehhez hozzájárult a sport szeretete is. Kiváló eredményeket ért el a lövészetben és a sakkban, szervező tehetségét pedig a Szolnoki MÁV SC-ben kamatoztatta: szakosztályvezetőként, elnökségi tagként szervezte az első osztályú labdarúgócsapatot.

1944 novemberében a helyi szovjet parancsnokság őt bízta meg a hadiüzemnek nyilvánított Járműjavító háborús kárainak megszüntetésével, az üzem beindításával. A katonák visszavonulása után a vállalat műhelyfőnöke, majd 1950-ben műszaki igazgatója, az ismét beindult „tanonciskola” vezetője, és tanára lett. A sportélet újjászervezésében is jelentős szerepet vállalt.

A sok eredményt a politikai rendszer nem hálálta meg. 1953-ban leváltották műszaki igazgatói posztjáról, és visszaminősítették a kocsiosztály vezetőjévé. 1956 tavaszán egy rendkívüli nyugdíjaztatási periódust kihasználva nyugállományba vonult. 1983. március 5-én végződött földi pályafutása.