Kecskeméten
születik e világra 1855. november 28-án Hild Károly 1848-as őrnagy
gyermekeként, Hild József építész unokájaként. A gimnáziumot a pesti
piaristáknál végzi, majd a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi
karán folytat tanulmányokat. Ezt azonban apja halála után abbahagyja, s
katonai pályára készül. 1880-ban kilép a hadseregből, s civilként
érkezik Jászárokszállásra az anyai házba. Itt találkozik Pongrácz
Erzsébet tanítónővel, akivel 1881-ben házasságot köt. Hamarosan
Kolozsvárra költöznek. Itt előbb vasúti tisztviselő, majd a Kolozsvár
című lap főmunkatársa lesz. 1888-ban már a felesége által kiadott
Jászság című hetilap felelős szerkesztője Jászapátiban, két év múlva
Jászberényben.
1902-ben a megyeszékhelyre
jönnek, ahol Szolnoki Lapok címen indít újságot, nevének feltüntetése
nélkül. Lelkesen harcol egy, a megyeszékhelyen létesítendő múzeumért.
1913-ban a Független Lap című újság szerkesztője lesz. „A legjobb lap, amely valaha Szolnokon napvilágot látott…” — méltatta Szabó Barna. Élete utolsó évtizedében a vármegye levéltárosaként tevékenykedik.
Hild
Viktor, a régész, történész és hírlapíró 1929. április 14-én
hunyt el Szolnokon. 1934-ben lánya a városra hagyományozta értékes
régiség-, érem- és kéziratgyűjteményét, negyed évszázadon át vezetett
kéziratos régészeti naplóját, továbbá szakkönyvtárát, megteremtve a
városi múzeum és közkönyvtár alapjait. A város díszsírhelyet
adományozott számára, szolnoki lakóházát 1999-ben emléktáblával jelölte
meg. A Városi Könyvtár és egy utca viseli a nevét.
|
