Az 1849. március 5-én vívott győztes szolnoki csatában elesett honvédek sírja sokáig jeltelenül állt. A szabadságharcunk letiprása utáni években szó sem lehetett nyilvános tiszteletadásról, különösen nem díszes síremlék állításáról.

Csak a temetésen részt vevő polgárok, s a csatát végigküzdő honvédek emlékezetében élt, hogy hőseink számára a régi temetőben, az árokhoz közel ástak három mély sírgödröt. Annál az ároknál, melyből a néhány órával azelőtt ott meghúzódott osztrák vadászok pusztító sortüze fogadta előre vonuló honvédeinket. Nyokó Mihály, a MÁV-műhely munkása, más forrás szerint Mátrai Ignác, közeli földtulajdonos volt az, ki kereszttel jelölte meg idővel a nyughelyet, de egyikük sem lehetett bizonyos abban, hogy a nemzet vértanúi mely ponton porladoznak. Ők csakis az irányt, a tájat határozhatták meg. Mégis a felirattal ellátott egyszerű fakeresztnek köszönhetjük, hogy a sír holléte az évtizedek teltével sem merült feledésbe, s egyre többen zarándokoltak arra a helyre, mely a mai temetői templom vasút felöli oldalánál lehetett.

A környék rendbetételét, valamint méltó emlék állítását aztán tervbe vette a városi "honvédszobor-bizottság". Munkájába bekapcsolódott az 1896-ban megalakult "Millennium" Önképző, Dal- és Zeneegylet, illetve már elődközösségei, például az "olvasó szoba" és a dalegylet tagsága is.

1898. február 26-án került sor az exhumálásra. A munkálatokat vezető Podolszky Béla — maga is volt 48-as honvéd — nem találta meg a kereszt alatt a honvédek porladó földi maradványait. Azon a területen több új temetés is történt, ezért barlangszerű nyílásokat ástak az új sírok alatt, s így járt eredménnyel a keresés. A csontokat 4 koporsóban helyezték el, és átszállították az előző évben nyitott új temetőbe, hol a szabadságharc 50. évfordulóján avatták fel a 47 névtelen hős tiszteletére állított szürke gránit obeliszket, melyre a következő sorokat vésték: "Csatájuk a védelmezett népjog csatája volt, melyet szent jog, szent kötés ellen zsarnok tiport. A szolnoki csatában elvérzett hős honvédek emlékének emelte: a kegyelet 1898. martius 15-én".

Az obeliszk ma is ott áll, eredeti helyén. A csata 140. évfordulójára Szolnok Város Tanácsa felújíttatta több fegyveres szervezet közreműködésével. A szabadságharc évfordulóin és halottak napján ma is sokan fejezik ki kegyeletüket virágok, koszorúk, vagy gyertyák elhelyezésével.