| Tücsök & Blogár - 007 |
|
||
A Szolnok
és Vidéke című lap egyik 1927. évi száma érdekes cikkecskét közölt.
Több régebbi híradására hivatkozva — melyeket még nem sikerült
fellelnem — leírja, hogy Magyary Gyula
(Szolnok, 1901. okt. 12. – Róma, 1988. jan. 9.) római katolikus pap,
hittanár szoros kapcsolatban állt a Habsburg családdal, s hogy az előző
években az akkor tizenéves, 2011-ben elhunyt Habsburg
Ottó nevelője volt. Idézem a cikket teljes terjedelmében, két
fotóval kigészítve: |
||
Lequeitio, 1927. ápr. 27.
Főtisztelendő Úr! Kerszenbrock grófnő,
aki momentán elutazott, kért engem, hogy az Ön március 14-iki levelét a
legszívélyesebben köszönjem meg és kérjem Önt, hogy bocsásson meg, hogy
a válasz oly későn érkezik.
Legfelsőbb megbízásból:Nagy és fájdalmas örömmel kapta meg Őfelsége, a Királyné a szép és oly szimbolikusan összeállított képet, melyet az Ön szülei Őfelségének a szomorú április 1-i évforduló alkalmából ajánlottak föl és kéri Önt, szíveskedjék szüleinek az Ő legmagasabb nevében legmelegebb köszönetét tolmácsolni a szeretetteljes és hűséges megemlékezés ezen jeléért. A királyi gyermekek Őfelsége, a Király és Etelka főhercegnő kivételével egész mostanáig a Pyrreneusokban voltak s nagyon örültek a hónak, a hegyi levegő nagyon használt nekik, a kis Fenségek mind egész megbarnultak és nagyon jó színben vannak. A húsvéti napokra Őfelsége a király is testvérkéinél volt. Báró PEREIRA NÁNDOR sk. |
|
||
 |
||
| A beszerzésben oroszlánrészt vállalt a "blogger"; a kiürítés, valamint az installáció a gyűjtő áldozatos munkája. |
|
||
 |
||
Spányi Béla első tárlaton szerepelt festménye „Szolnok
mellett tüntet föl egy szélmalmot, sok vidéknek ezt az egyetlen
monumentális épületét, mely a falu, vagy város széléről ural mindent,
kihívólag. Don Quijotte ma már nincs, a ki szembeszálljon vele, hanem
vannak karcsú kéményű gőzmalmok, melyek rendesen le is győzik. A festmény nyugodt, csöndes hangulatú. A háttérben az utolsó házak látszanak, középen a lomha alkotmány áll, hadonázó karjaival; az előtér sima parlag, melyen liba-csoportok fehérlenek. Az egész egy kis falusi kép, melyet a természet bája alig ékít egyébbel, mint kék éggel, zöld gyeppel, egy pár fával, az is a falu fehér házai körül kandikál ki. De felkölti azon eszmélkedést, melyet úgy falu végen sétálva érezhet mindenki, hová csak távolból hallatszik a munkások szava, a falubeli ebek egy-egy vakogása, s hol a szomszéd, meg a komámasszony réczéi s ludjai az uralkodó lények, s hol a gúnár annál jobban megsziszegi, minél urasabban van öltözve valaki, sőt meg is csipkedi, ha a libapásztor akkor éppen nagyon eltalált merülni a négylevelű szerencsefű keresésében, vagy lesi, hogy a csigabiga mikor nyújtja ki szarvát az ő biztató verseire.” (Vasárnapi Újság, 1874. febr. 8.) |
|
||
 |
||
Pávay Sándort (Eger, 1908. márc. 23.–Miskolc, 2003. márc. 8.) "Dr. Szmrecsányi Lajos érsek szentelte pappá
1932. június 19-én Egerben. Káplánkodott többek között
— írta Hetényi Varga Károly a Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában című könyvsorozatának 3. kötetében — Sajószentpéteren, Ecséden, Gyöngyösön, Diósgyőrött. 1941-ben kerül
Nagyiván községbe, itt éli végig a háború éveit, s innen helyezik el
1949-ben Mesterszállásra plébánosnak. Meghurcoltatása a Nagyiván
községben töltött nyolcesztendös működése idején történt. Csupán azért,
mert becsületes, tiszta életű pap akart maradni. [...] Pávay
tisztelendő urat izgatással vádolták a bíróságon, de valódi vétke az
volt, hogy ellenállt egy csábításnak. A kísértő ezért feljelentette. A
falu lakossága fel volt háborodva. Ha papjukat a tisztasághoz való
hűsége miatt börtönbüntetésre ítélik, Putifár feleségének nagyiváni
utódja bizton számíthat a népharagra. Megérezte ezt a csábító, talán
kissé magába is szállt, és a per folyamán visszavonta vádjait. Ha ezt
nem teszi, Olti Vilmos bíró valószínűleg kemény ítélettel jutalmazza az
egyiptomi Józsefként viselkedő tisztességes lelkészt. Pere ilyenformán
erkölcsi győzelemé is vált." 1960-ban érseke Jászladányba helyezte át. Innen ment nyugdíjba 1989-ben, de
itt élt élete végéig a klasszicista műemlék plébánia-épületben. (A
fenti képeket is itt készítettem 2001-ben.) Megírta visszaemlékezéseit,
támogatta a jászladányi Orosz István életrajzának megjelentetését (Egy
magyar szentember. Szolnok, 1991.; az 1942. évi kiadás
hasonmása), szeretettel őrizte Orosz István tárgyi emlékeit (csengőjét, olvasóját). Lásd még: ezt!
|
|
||
|
| ||||
 |
Az AURIGA Sport és Szabadidős Klub /Civil Városmarketing Kerekasztal/ szeretettel meghív minden érdeklődőt „Házunk tája” című honismereti sorozatának következő előadására: A szolnoki Mária szobor története Előadó: Kósa Károly 2011.06.22. (szerda) 17 óra Helyszín: Civil Ház Szolnok, Baross út 56. |
 |
||
| A szolnoki Mária utcának nevet adó, 1847.
május 24-én „a Boldogságos Szűz Mária és Szt. Flórián mártír
tiszteletére emelt szobor" hányatott sorsán kívül szó lesz jobb sorsra érdemes
köztéri alkotásainkról, valamint a Szolnok és Vidéke Ipartestület
2010-ben felújított székházának falfülkéibe készítendő portrékról. (A szobor történetének leírását lásd honlapomon: "...közpártfogás alá vétel elhatároztatott") | ||||
|
|||
A fenti pár sor a SzolnokTV Aktuális című műsorának 2011. június 7-i adásában elhangzott szöveg összefoglalása. Azt én sem tudom, elkészültek-e a szobrok, de hogy kiket kívántak megmintáztatni, azt tud(hat)juk.
Az ipartársulat, illetve az ipartestület megalakításában és vezetésében
két férfiú játszotta a legfontosabb szerepet: Lengyel Antal és Kreutzer
Balázs.
Emlékükre 1900-ban kb. életnagyságú portrét festetett az ipartestület
Illés Antal szolnoki festőművésszel. (A Lengyel Antalt ábrázoló alkotás jelenleg a Damjanich Múzeum
gyűjteményében található, s nem lehetetlen, hogy a Kreutzer-portré is lappang valahol.) Egy korabeli laphír szerint a szolnoki ipartestület 1930. máj. 25-i közgyűlésének
egyik tárgya Kreutzer Balázs és Lengyel Antal „mellszobrának elkészítése
és az Ipartestület székházának utcai falában leendő elhelyezése” volt. Akár
elkészült tehát a két szobor, akár nem: immár ismerjük az elődök
szándékát. (Mint látjuk, az ábrázolások is rendelkezésre állnak. A
Kreutzer Balázst ábrázoló fotót Fülöp Gabriella jóvoltából közlöm, aki honlapján tette közzé.) Széchenyi- és Szent József-szobor nagyon sok található az országban, így akad Szolnokon is. Lengyel Antalnak és Kreutzer Balázsnak azonban máshol nem fognak emléket állítani. Ezt nekünk kellene megtennünk. |
|
||
 |
||
1925 szeptemberében közölte az alábbi két hírt a szolnoki ferencesek által szerkesztett Katholikus Élet című folyóirat: „A rékasi határ felé eső földekre újra visszakerül Szűz Mária szobra. Szeptember 8-án d. u. 3 órakor áldjuk meg a megújított szobrot egyik jámbor család 5 holdas birtokán. Eddig a szőlői kápolnában talált menedéket, mert előbbi gazdája nem akarta gondját viselni. Ez is jó jel, hogy áldozatosabbak híveink.” „A rékasi határban több
száz szolnoki búcsús és tanyai jelenlétében, Palla Béla és Sebestyén
Sándor theológusok segédletével áldotta meg P. [Majsai] Mór Szűz Mária szobrát, melyet ifjabb Bódi István vasutas és neje [Bucsu Rozália] újíttatott meg és helyeztetett el saját földjén.” 1994-ben
még egy kis kovácsoltvas kereszt is állt az építmény tetején, melynek
méreteit érzékelteti a fenti, 2003-ban készített fotómon látható
tízéves ifjú. A fülke ma még áll, ám az M4-es autóút Abony és
Fegyvernek közötti tervezett szakaszának szinte mindegyik nyomvonalváltozata itt halad el.
Bízunk benne, hogy ez a kis emlékhely nem esik az útépítés áldozatául,
hanem — mint már több esetben előfordult — felújítva őrzi az arra haladók testi és lelki épségét. | ||
| Lásd még a Kisboldogasszony szentélye Szolnok határában. |
| Régebbi | Kezdőlap | Újabb |
Olvasóink bizonyára emlékeznek még arra a
híradásunkra, amelyben azt jelentettük, hogy Magyary Gyula dr. hittanár
már két ízben volt kint a királyi családnál, s ott hosszabb időt
töltött a kis király társaságában. Jelentettük akkor azt is, hogy a
királyi család milyen meleg közvetlenséggel viseltetett a hittanár
iránt. Sőt, a hittanár már az első látogatáskor annyira megnyerte a
királyi család rokonszenvét, hogy a királyné különleges megbízást adott
neki. Megbízta, hogy a Madeira szigeten nyugvó mártír király
sírkápolnája részére oltárterítőket vigyen Magyarországról. Magyary
Gyula dr. a következő évben ennek a megbízásnak eleget is tett.
