Kósa Károly

Prof. Giulio de Magyary, avagy Magyary Gyula professzor
A HÉT KAZETTA TITKA



1988. január 22-én temetés volt a római Campo Verano temetőben.
A Máltai Lovagrend fogadalmas tagjainak sírboltját a katolikus egyház nagyjai állták körül.
Ott volt köztük Bernardin Gantin és Simon Lourdusamy, mindketten bíborosok, s az elhunyt tanítványai.
Egyikük a Püspöki Kongregáció, másikuk a Keleti Kongregáció prefektusa.
A szertartást Kada Lajos érsek, a Pápai Szentségi Kongregáció titkára végezte.
Távoli eset. Mi közünk hozzá? Gondolhatja az olvasó.
A halott azonban földink, akinek egyszer majdnem megadatott a lehetőség történelmünk megváltoztatására.


Magyary Gyula Szolnokon született 1901. október 12-én. Szülei pedagógusok voltak. Kisgyermek korát a kárpátaljai Rahón töltötte, ahová 48-as ellenzéki volta miatt száműzték édesapját.

Gimnazista évei után az innsbrucki egyetemen kezdte bölcseleti és teológiai tanulmányait. Később a magyar kispapok bécsi otthona, a Pázmáneum növendékeként a bécsi egyetemen fejezte be teológiai stúdiumait. Ott szerezte meg első doktori oklevelét, melyet további négy (filozófia, politikai tudományok, egyházjog, kánonjog) követett.

1924. április 13-án, Innsbruckban szentelték pappá. Szentendrén káplánkodott, majd négy évig a pesti kereskedelmi iskola és a budai tanítóképző hittanára volt. (Ezekben az években szoros kapcsolatban állt a Habsburg-családdal.)

1929-ben egykori Alma Materébe, a Pázmáneumba helyezte át tanulmányi felügyelőnek és aligazgatónak Serédi Jusztinián hercegprímás. Meleg szívű, emberséges elöljárót tiszteltek benne a kék reverendás pázmániták.

A bécsi érsekség területén főszentszéki jegyzői, idővel -tanácsosi, végül kötelékvédői megbízatást kapott. Éveken át végzett magyar nyelvű miséket vasár- és ünnepnapokon Bécsben, s ellátta az ott élő magyarok hitoktatását is. Népszerű, tekintéllyel bíró "magyar pap" volt az osztrák főváros társadalmi életében.

A Dolfuss kancellár meggyilkolása utáni időkben közismertté váltak Hitler-ellenes nézetei. Amikor a hitleri bekebelezés megtörtént, s Ausztriából Ostmark lett, távoznia kellett Bécsből.

1940-ben pápai titkos kamarás címet kapott Rómában. Elvégezte a Sacra Rota Romana (szentszéki felsőbíróság) ügyvédi tanfolyamát, és beiktatták a pápai intézmény ügyvédi testületébe.

1943-ban a pápai egyetem, a mai Pontificia Universita Urbana egyházjog professzorává, később a jogi kar dékánjává nevezték ki. Tanítványai sorában számos bíboros, érsek és püspök található. Távoli kontinenseken élő főpapok Magyary professzortól hallottak először Magyarországról.

1953-ban pápai prelátus, majd tíz év múlva pápai protonotárius és a Szent Péter Bazilika tiszteletbeli kanonoka lett. A Máltai Lovagrend tagjává választotta, s e nagymúltú intézmény vatikáni követségének kánonjogi tanácsosi tisztét látta el.

1971-ben nyugdíjba vonult, s élete utolsó éveit csendes visszavonultságban töltötte a római Szent István zarándokházban.

Magyary Gyula sosem veszítette el kapcsolatát hazájával, szülővárosával. Pappá szentelése utáni első miséjét, majd 10 éves felszentelési emlékmiséjét is Szolnokon tartotta. 1928. január 5-én részt vett édesapja, id. Magyary Gyula temetésén, s húsvét vasárnapján szentbeszédet mondott a Vártemplomban. Rokonait és barátait haláláig szeretettel fogadta római otthonában. Magyar nyelvű írásokat publikált a Katolikus Szemle című folyóiratban.

Utolsó, s egyben legjelentősebb magyarországi látogatására 1944 őszén került sor. Vattay Antal altábornagy — a kormányzó főhadsegéde, katonai irodájának főnöke volt 1944-ben — így emlékezik: "Október 8-án, vagy 9-én megjelent nálam egy pap, aki nevemet jelszónak használva, Rómából USA-repülőgépen jött. A szlovák partizánokhoz repült, onnan részben vonaton, részben gyalog jött Budapestre. Átadott két schiffre-kulcsot, és egy kis könyvben, betűk aláhúzásával, forgalmi adatokat." Ez a pap — mint Bokor Péter, a népszerű Századok című történelmi ismeretterjesztő filmsorozat író-rendezőjének 1978-ban készült riportjából tudjuk — Magyary Gyula volt. A Várba ment, Horthy Miklóssal tárgyalt, s ott is lakott az ország német megszállásáig. Még kalandosabb úton jutott vissza Rómába. A titkos küldetés lényegesebb részleteiről azonban még 1978-ban sem sokat árult el. Inkább csak következtetni lehet arra, hogy a nyugati hatalmakkal kötendő különbéke érdekében, hazájáért vállalta e veszélyes küldetést a politikával nem foglalkozó teológus. A részleteket hét magnókazettára mondta, melyeket lakásán őrzött, s rendelkezése szerint halála után hozhatják nyilvánosságra tartalmukat.

Magyary Gyula már huszonhárom éve nyugszik a római temetőben. A hét kazetta titka azonban — tudtunkkal — még nem tárult fel...


Kezdőlap Irományok