Kósa Károly Ötszáz Kolumbusz KOSSUTH-ZARÁNDOKLAT AMERIKÁBA |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
1928-ban, az 1848-49-es
szabadságharc nyolcvanadik évfordulóján Kossuth-szobrot állítottak New
Yorkban az amerikai magyarok áldozatkészségéből. Horvay
János
— a ceglédi, törökszentmiklósi, karcagi Kossuth-szobrok megálmodója —
alkotásának avatására félezer magyar "zarándok" utazott a távoli
városba. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye küldöttségének vezetőjévé
Alexander Imre alispánt választotta a közgyűlés.
A különvonat
március 5-én indult a Keleti pályaudvarról, s két nappal később
szálltak fel a zarándokok az akkori világ negyedik legnagyobb hajójára.
A 46.439 tonnás Olympic "Tourist" osztályán együtt igyekezett úrrá
lenni a tengeri betegségen báró Perényi Zsigmond, a zarándoklat
vezetője a karcagi gazdákkal, dr. Markovics Pál jászberényi
esperes-plébános Török Imre kisújszállási református esperessel, vagy
báró Urbán Gáspár és felesége (kengyeli földbirtokosok) dr. Szabó
József jászberényi bankigazgatóval és feleségével.
A hajóút 6
napig tartott. Kossuth Lajos 1851-ben 3 heti hajózás után érkezett
Londonból az Újvilágba. Hét hónapos diadalútja során több mint ötszáz
beszédet tartott, jórészt angol nyelven, melyeket egy New York-i kiadó
népszerű tömegkiadásban is közrebocsátott. Washingtonban bemutatták a
szenátusnak és a képviselőháznak. A kongresszus által rendezett
estélyen mondta egyik legismertebb beszédét, melyben hazája
függetlenségéről mint európai szükségességről szólt. Útjával a
nagyhatalmak segítségét kívánta biztosítani egy újabb forradalom
esetére. Hogy ezt elérte volna, azt nem tudjuk, de az bizonyos, hogy
megismertette a nagyvilággal Magyarországot, sok barátot szerezve
hazájának.
A XX. századi magyar
Kolumbuszokat az amerikai magyarok éljenzése fogadta. Másnap New York
polgármestere adott számukra fogadást.
Március idusán,
verőfényes tavaszi napon került sor utazásuk legnagyobb eseményére.
Három kilométer hosszú menet élén indultak a szoborhoz. A város egyik
legszebb terén Amerika, s a világ minden részéről összegyűlt
20000–25000 magyar énekelte a Kossuth nótát. Angol és magyar nyelvű
beszédek után, az aradi vértanúk emlékére elsütött 13 ágyú mindent
megrázó dörrenése közben, két szép magyar leány — egyikük Magyarország,
másikuk az Egyesült Államok megszemélyesítője — közreműködésével hullt
le a lepel. Még az ágyúk dörgését is túlharsogta az éljenzés, mely az
ércbe öntött Kossuthot köszöntötte. A talapzaton a kormányzó hívó
szavára harcba induló fiatal honvéd látványa tárult elő, amint
zászlaját előre tartva visszafordul, s utoljára kezet szorít öreg
édesapjával. A szabadságharc lelkes hangulata árasztotta el a szíveket.
A leleplezés estéjén közel kétezer estélyi ruhás magyar és
magyarbarát amerikai gyűlt össze a 26 emeletes, 2000 szobás
Commodore-szálló 100 méter hosszú és 30 méter széles báltermében rendezett
Kossuth-bankettre. A világ legnagyobb báltermében a testvéri szeretet,
összetartás kívánalma hangzott a magyar, Kossuth Lajos magasztalása, s
a magyarok dicsérete az amerikai szónokok ajkáról.
A következő
napokat a várossal, s az ott élő magyarokkal való ismerkedésnek
szentelték a zarándokok, majd körutazásra indultak. New York
felhőkarcolói, a Szabadság-szobor, a washingtoni Fehér Ház (ahol
Coolidge elnök is fogadta őket), a Capitolium, a Lincoln-emlékmű, a
pittsburgi Carnegie-acélgyár, a clevelandi (1901-ben emelt, első
amerikai) Kossuth-szobor, a Niagara-vízesés, Buffalo látványának
élményével, s a kedves fogadtatás örömével szálltak a Majesticre. (Egy különös New York-i álmának ismertetését lásd itt!)
A
291 méter hosszúságával világelső, 56.551 tonnájával második úszó város
5000 utasa között, április 6-án érkeztek Cherbourgba, honnan hazájukba
vonatoztak.
A zarándoklatnak méltán nevezhető utazás során
számos barátság köttetett. Útleírások, albumok, cikkek sora örökítette
meg a bő hónap eseményeit. A békési Faragó László emlékkönyvet
szerkesztett. Dr. Biró Zoltán
fegyverneki
földbirtokos 250 — jórészt saját — fotóval, rajzzal illusztrált
"Amerika. Magyarok a modern csodák világában" című könyve két kiadást
ért meg. Pólya Tibor grafikus, a szolnoki művésztelep tagja minden
zarándokot, fontosabb eseményt megörökített, s a "A nagy zarándokút"
című albumban közzé is tett. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az iromány karcagi vonatkozásokkal bővített, a Karcagi Kalendárium 2001. évi kötetében (Karcag; szerkesztő: Körmendi Lajos) megjelent változata letölthető innen pdf-ben! |
Kezdőlap | Irományok |