Kósa Károly: Szerzetesrendek és házaik Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 1920 és 1950 között

Kósa Károly honlapja

Jász-Nagykun-Szolnok megyei és kárpát-medencei "böngészet"

Kósa Károly
SZERZETESRENDEK ÉS HÁZAIK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETÉN
1920 és 1950 KÖZÖTT
JEGYZETEK

1. A korszakokra oszlás és a rendek nevének leírása: Hervay Ferenc: Szerzetesrendek. Férfirendek. Kisgergely József: Női rendek. In: Magyar katolikus almanach II. A magyar katolikus egyház élete 1945–1985. Szerk. Turányi László. Bp. 1988. 157–231. (a továbbiakban: MKA, 1988).

2. Tanulmányunkban mindig Jász-Nagykun-Szolnok megye mai területét vesszük figyelembe. Tárgyidőszakunk (1920–1950) idején csatolták a megyéhez — az érintett települések közül — Újszászt (1945-ben, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből) és Tiszafüredet (1950-ben, Heves megyéből). — Adatok Szolnok megye történetéből. 1. kötet. Szerk.: Tóth Tibor. Szolnok, 1980. 35. (a továbbiakban: ASZM, 1980).

3. Váci egyházmegyei almanach II. Szerk.: Bánk József. Vác, 1980. 21–27., KOVÁCS Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger, 1987. 99. (Jász-Nagykun-Szolnok megye a váci püspökség és az egri érsekség joghatósága alá tartozik).

4. RUPP Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre vagyis nevezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve. 1/2. kötet. Pest. 1870. 706., Váci egyházmegyei almanach. Szerk.: Bánk József. Vác, 1970. 90. (a továbbiakban: VEA, 1970).

5. SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története (1472–1972). Bp. 1974. 31–35., KARÁCSONYI János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. 2. kötet, Bp. 1924. 83.

6. KARÁCSONYI i.m. 84–85., RUPP i.m. 706.

7. KARÁCSONYI i.m. 183.

8. RUPP i.m. 707., VEA, 1970. 90.

9. SZÁNTÓ, 1974. i.m. 43–46. A legtöbb feldolgozásban — tévesen — klarissza apácákat említenek.

10. Egri Egyházmegyei Közlöny, XII. évf. 1880. 143–144. (a továbbiakban: EEK).

11. TARNAY Marianne: Iskolázás és művelődés a Jászságban. (A XIII. századtól a XIX. század végéig). Bp. 1943. 48.

12. 1948-ban 64 plébánia volt a megye mai területén — beleértve a szerzetesek által adminisztráltakat is. Ebből 17 volt 1920 utáni alapítás. A plébániák negyede tehát az utolsó három évtizedben keletkezett. — A magyarországi latin- és görögszertartású egyházmegyei és szerzetes római katolikus papság és női szerzetesrendek névtára, iskolák, közjóléti és hitbuzgalmi egyesületek feltüntetésével. Bp. 1948. (a továbbiakban: NÉVTÁR, 1948). 1920 előtt kb. 25 férfi szerzetes (ebből 8 laikus) és 27 szerzetesnő élt a megyében. (1927. évi adatokkal számolva, az 1920 előtt is fennálló öt rendházban.) — Magyar katolikus almanach. I. évf. 1927. Szerk.: Gerevich Tibor et al. Bp. (a továbbiakban: MKA, 1927).

13. RADÓ Polikárp: Tiszazugi történet. Berecz Skolasztika élete. Bp. 1945. (Hasonmás kiadás: Pannonhalma -Szolnok, 1990), 23–24. Az előadás szövege először a Kecskemét és Vidéke 1920. júl. 18. 52. számában jelent meg.

14. NÉVTÁR, 1948. 142.

15. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkívüli népművelésének története. Összeállította: Soós József. Szolnok, 1943. 123–125, 332.

16. VEA, 1970. 90. 1927-től 1943-ig, de valószínűleg előtte és utána is volt jószágkormányzó (MKA, 1927. 221., A magyarországi latin és görög szertartású ... papság névtára ... 1943. évre. Összeáll.: Pilinyi Gyula. Bp. 244. A 414 paginás kiadásban!), annak ellenére, hogy ASZM. 1980. 178–180. szerint a birtokot bérbeadták.

17. Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címtára. 1932–1934. Szerk.: Vajda Gyula. Szolnok, 404. (a továbbiakban: SZVC).

18. MKA. 1927. 234.

19. NÉVTÁR, 1948. 231.

20. MKA, 1988. 175., Kamill testvér kalandozásai a XX. században. Fr. Kovács Kamill ferences testvér önéletrajza. Szerk.: Sinkó Ferenc. Bp. 1989. 53. (a továbbiakban: KTK).

21. KTK. passim

22. SZVC. 263. 270.

23. MKA, 1927. 234.

24. NÉVTÁR, 1948. 140–141. Híveik száma ekkor: 16540.

25. Az első szám 1924. októberében, az utolsó 1944. júliusában jelent meg.

26. Tiszavidék, IV. évf. 37.sz. (1948. aug. 28.), 1.

27. NÉVTÁR, 1948. 353.

28. Pl.: Katholikus Élet, I. évf. 1924. 5. sz. 25. (a továbbiakban: KÉ).

29. KÉ, VII. évf. 1930. 125. és XV. évf. 1939. 7–8. sz. 9.

30. Pl. Unyi Bernardin fordításai: Hack Fausztin: Ozanan Frigyes terciárius. a Szent Vince Egylet megalapítója. Szolnok. 1928. és Steck B. Ferenc: A Ferencrend dicsősége. Szolnok, 1928. Mindkét könyv a Katholikus Élet kiadásában jelent meg.

31. Emlékirat és krónika. A magyar iskolatestvérek homoki intézete 1924–1950. A nagy (világháború korában?) elvesztett intézeti krónika némi pótlásául Irta Gelányi Fr. Viktor Cs. iskolatestvér. Emlékirat egykori jegyzetek alapján és visszaemlékezések. Kézirat 5. (a továbbiakban: EK)

32. u.o. 10.

33. u.o. 112–115.

34. Tiszaföldvár és Vidéke, IV. évf. 8. sz. (1932. febr. 21.) 3., 9. sz. (febr. 28.) 2. és 10. sz. (márc. 6.) 2.

35. GÁLIK Andrásné: A Beniczky Fiúotthon története. Debrecen, 1987. Kézirat. 9.

36. u.o. 6.

37. Vide: Józsa László tanulmánya kötetünkben.

38. NÉVTÁR, 1948. 295.

39. Új Ember, V. évf. 22. sz. (1949. máj. 29.) 2.

40. A törökszentmiklósi Fájdalmas Szűz (Kálvária) templom. (Írta: Parádi Félix), Kézirat 20. (a továbbiakban: TFSZT)

41. NÉVTÁR, 1948. 356–357.

42. Az egri főegyházmegye római katolikus iskolái 1936/37-ben. Eger, 1937. 52. (a továbbiakban: EFI, 1937.)

43. Páli Szent Vincéről Nevezett Szeretet Leányainak Társulata. Kézirat. 1–2. (Köszönetet mondunk a törökszentmiklósi Stéh testvéreknek az irat elkészítéséért.)

44. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Szerk.: Scheftsik György. Pécs, 1935. Adattár: 58.

45. A Szolnok megyei kórházak és iskolák története. Kézirat 1–3. (a továbbiakban: SZMKIT) — A szerzet megyei zárdáinak történelét összefoglaló iratért köszönetet mondunk Balogh M. Rita tartomány főnöknőnek.

46. u.o. 1.

47. Szolnoki és szolnokvármegyei almanach. Szerk.: Szabó Barna. Szolnok, 1926. 87.

48. SZVC, 203.

49. SZMKIT, 1.

50. KÉ, II. évf. 1925. 226.

51. KÉ, X. évf. 1932. 201.

52. SZMKIT, 1.

53. EFI, 1937. 48.

54. SZMKIT. 1.

55. u.o. 2.

56. EFI, 1937. 46.

57. SZMKIT. 2.

58. EEK. 68. évf. 1936. 101.

59. SZMKIT, 2.

60. u.o. 3.

61. Az egri főegyházmegye római kalolikus iskolái az 1941–42. iskolai évben. Eger, 1942. 54. (a továbbiakban: EFI. 1942).

62. SZMKIT, 3.

63. Jászvidék, XIX. évf. 36. sz. (1939. aug. 26.) 2.

64. EFI, 142. 11, 63.

65. Új Néplap, I. évf. 70. sz. (1990. jún. 29.) 1–2.

66. SZMKJT, 3.

67. Jászsági Katholikus Tudósító, II. évf. 1929. 9. sz. 15. (a továbbiakban: JKT).

68. JKT, I. évf. 1928. 6. sz. 6–11. (ugyanaz: EEK, 60. évf. 1928. 89–92.)

69. MKA, 1988. 210., NÉVTÁR, 1948. 330.

70. KURICS Adalberta: Az Egri Főegyházmegyei A.C. pusztamonostort Nőszeminárium 1936–37. évi működése. In: EEK, 70. évf. 1938. 74–75.

71. u.o. 74.

72. PUSKELY Mária: Szerzetesek. A megszentelt élet 99 intézménye. Bp. 1990. 155.

73. Krisztus Király épít. In: JKT, II. évf. 1929. 10. sz. 4–7., Az Iskolánkívüli Nőszeminárium, mint Iskolánkívüli Nőnevelési Otthon. In: EEK, 68. évf. 1936. 19–23., 55–60., Az iskolánkívüli nőnevelés és családvédelem intézményes megoldása. In: EEK, 68. évf. 1936. 145–148. Ld. még a 70. számú jegyzetet.

74. Magyar Nemzet. LIII. évf. 178. sz. (1990. júl. 31.) melléklet, 3.

75. Karcag. Kézirat 1. (a továbbiakban: KK) A karcagi zárda történetét összefoglaló kéziratért köszönetet mondunk Kucsera Erneszta tartományfőnöknőnek.

76. Az egri főegyházmegye római katolikus iskolái 1937/1938-ban. Eger, 1938. 49.

77. KK. 1–6.

78. NÉVTÁR. 1948. 340–341., MKA, 1988. 221–223.

79. KÉ, VIII. évf. 1931. 251.

80. KÉ, X. (!) évf. 1932. 202., KÉ, 11. évf. 1925. 403.

81. Jász Hírlap. XVIII. évf. 37. sz. (1936. szept. 12.) 1.

82. Jászkürt. III. évf. 44. sz. (1948. okt. 30.) 2.

83. Kühár Flóris kifejezése, idézi: PUSKELY. i. m. 187.

84. RADÓ i.m. 142.

85. u.o. 142–145.

86. u.o. 179–180.

87. BOTKA János: Egy tiszazugi falu, Csépa története termelőszövetkezeti községgé alakulásáig. Szolnok. 1977. 233.

88. Berecz Skolasztika alapítóperjelnőnek és Szent Benedek Leányai Szerzetnek rövid ismertetése. Bp. 1947. (6.)

89. SCHERMANN Egyed: A magyar szerzetesek jogi helyzete és a mostani magyar szerzetek rövid ismertetése.
Pannonhalma. 1943. 31.

90. Napló. Tiszaug 1947. szept. 4. (Zárdanapló). Kézirat. 8.

91. u.o. passim

92. Napló 1948-. Csugari napló. (Zárdanapló). Kézirat, 4–5. (a továbbiakban: CSN)

93. u.o. passim

94. Krónika. Jászdózsa. 1947. május 31. (Zárdanapló). Kézirat 1–2.

95. u.o. passim

96. Az 1920-as évektől 1948–1950-ig.

97. Részletezve (zárójelben a laikusok száma): 4 premontrei. Jászberényben 7 ( + 8), Szolnokon 9 (+4) ferences, 5 kármelita, 3 (+1) szervita, (9) iskolatestvér — NÉVTÁR, 1948. passim

98. Részletezve (zárójelben az adatok forrása): 7 irgalmas nővér, Szolnokon 18, Kenderesen 7, Tiszafüreden 4, Újszászon 5, Szajolban 6, Jászárokszálláson 13 nővér az Isteni Megváltó Leányainak Társaságából. 7 népművelő testvér, 16 szatmári irgalmas nővér, 4 szervita nővér, Csépán 3, Tiszaugon 3 (NÉVTÁR, 1948. passim), Csugaron 3 (CSN, passim) testvér Szent Benedek Leányainak Társaságából, 4 salvator nővér (KK, 1–6.), Jászberényben 6 (Holczer Erzsébet, jászberényi lakos szóbeli közlése). Szolnokon 5 (Pintér Ilona, szolnoki lakos szóbeli közlése), szegénygondozó nővér.

99. Vide a 63. számú jegyzetet.

100. EK, 8.

101. SZÁNTÓ Konrád: A katolikus egyház története. 2. kötet. Bp. 1985. 592.

102. TFSZT, 7.

103. Statisztikai számítások nélkül is megállapíthatjuk, hogy a férfi szerzetesek száma az országos arányokhoz hasonlóan növekedett, s csak a női rendeknél csökkent jelentősen a lemaradás, v.ö. 12., 97. és 98. számú jegyzetünk adatait SZÁNTÓ Konrád: A katolikus egyház története. 3. kötet. Az egyháztörténet forrásai. Bp. 1987. 1133–1134. adataival.

104. SZÁNTÓ. 1985. 594.

105. MKA, 1988. 158.

106. Csak a jászárokszállási zárda maradhatott meg, ahol a nővérek zárdai közösségben éltek tovább. természetesen civil ruhában, v.ö. a 65. számú jegyzettel.

107. Először a karmeliták költözhettek vissza kunszentmártoni otthonukba, majd az Isteni Megváltó Leányai ölthették fel rendi viseletüket Jászárokszálláson.