Kósa Károly

„... az egyik éjjel három szekér zörgött be Gyenes Menyhért udvarába nagy ládákkal...”
A SZENT KORONA SZOLNOKON
1849. június 6–7.


»Régi szolnoki gazdálkodók mesélgették a visszaemlékezések kedves óráiban, hogy a nemzeti legdrágább kincs, a Szent Korona a szabadságharc éveiben városunkban is megpihent. A néphagyomány szerint, amint az öreg tanyai emberek ma is levett kalappal emlegetik, Kossuth Lajos egyik főembere vitte Szolnokról tovább az ezeréves szent kincset a báránybőr süvege alatt. Az egyszerű népi elgondolás különféle változatokban ma is él a tanyák csendes világában, és a kormos téli estéken, amikor a kemencepadkán mesélgetve a múltban révedeznek a szántóvetők öblöző pillantásai, imádságra kulcsolódnak a kérges kezek, ha ez a történelem sorra kerül.«

A Szent Korona – Forrás: nemzetijelkepek.hu

A fenti sorokat Gyomai György (1899–1973) írta, aki  Szurmay Ernő jellemzése szerint  »néptanító volt a szó eredeti és átvitt értelmében egyaránt. A Kiskunfélegyházán szerzett tanítói oklevél birtokában előbb Sárbogárdon, Komáromban és Jászberényben majd 1925-től a Szolnok-Ugar tanyai iskolában tanított. A második világháború előtti években, s még röviddel utána is a Szolnok környéki tanyasi és vándoriskolákat igazgatta, majd az ötvenes években már csak az idősebbek emlékezetében élő Sípos téri iskola igazgatójaként vonult nyugalomba.« Emellett regényt, elbeszéléseket írt, s  a két világháború között  számtalan helytörténeti cikket publikált a helyi lapokban. (Lásd pl. a Felfelé a Tiszán című írását!)

Gyomai György 1941-ben közölt »Amikor a Szent Korona Szolnokon járt« című cikkének folytatása szintén múltba révedezésnek látszik: »Hogy a Szent Korona valóban járt Szolnokon 1849-ben, azt városunk egyik szülöttjének, Gyenes Lajosnak feljegyzései is igen érdekesen tanúsítják. Gyenes Lajos írása elmondja, hogy Gyenes Menyhért volt itt a kormánybiztos, kinek házában katonatisztek, idegen urak igen sűrűn megfordultak titokzatos megbízásokkal. A lakosság a nagy forgalomból arra gondolt, hogy talán Kossuth Lajos is meglátogatja Damjanich győzelmének híres városát. És a nép egészséges ösztöne kitalálta akkor is az igazságot, mert az egyik éjjel három szekér zörgött be Gyenes Menyhért udvarába nagy ládákkal, és a szekéren ült maga Kossuth Lajos is. A Szent Korona gondos őrizet mellett ott pihent akkor éjjel Gyenes Menyhért házának valamelyik szobájában, a legnagyobb titokban.«

A következő bekezdést olvasva pedig már egyenesen a délibábos álmodozó kategóriába sorolnánk a cikkírót és forrását: »És Gyenes Menyhért kormánybiztosnak ezen a nevezetes éjszakán még egy áldott élményben volt része. Ekkor született az a Lajos fia, akitől ezek a feljegyzések ránk maradtak. Az újszülöttet Kossuth Lajos megáldotta, és úgy intézkedett, hogy – mivel ő csak titokba van itt, és tovább kell sürgősen utaznia –, a gyermeket ott időzése emlékére Lajos névre kereszteljék, és Halassy Kázmér országos biztos legyen az újszülött keresztapja.«

Azt tudjuk, hogy 1849. január 1-én valóban Szolnokra érkezett a Szent Korona, s egy éjszaka után szekéren szállították tovább Debrecenbe a koronázási ékszerek és egyéb álladalmi javak társaságában. (Lásd pl.: Szolnok szomorú napjai című cikkemet és Gyurits Antal Menekvés Debrecenbe az 1849. év kezdetén című emlékezését!)

Az érkezésről tudjuk, hogy az alig másfél évvel előbb elkészült vasúton történt. A vaspálya azonban Szolnokon ért véget, s szekereken szállították tovább a javakat és a menekülőket. Így tehát ezt az éjszakát tölthette volna a Szent Korona Gyenes Menyhért házában. A szakirodalom alapján azonban valószínűbb, hogy az Indóházban éjszakázott a Szent Korona. Ha betekintünk a szolnoki születési anyakönyvbe, akkor – nem találván Gyenes nevű újszülöttet ezen az éjszakán – végképp szavahihetetlennek nevezhetnénk szerzőnket.

A magyar korona regénye című könyvecske (Benda Kálmán–Fügedi Erik, Bp. 1979.) azonban tartalmaz egy érdekes mondatot* »Június 5-én a kormány és az országgyűlés visszaköltözött a fővárosba, velük együtt a korona is.« (Más forrásokból tudjuk, hogy ezen a napon történt a döntés – ezek azonban a Szent Korona költözéséről nem szólnak.)

A fentiek ismeretében érdemes ismét az anyakönyvhöz fordulni. S lássunk csodát: a délibábok időnként testet öltenek. A Szolnok Róm. Kat. születettek anyakönyve 1849. június 7-i bejegyzésében olvashatjuk: Lajos nevű gyermek, apja Gyenes Menyhért kormánybiztos, haszonbérlő, anyja Leicht Friderika, mindketten római katolikusok, lakóhelyük (és így a gyermek születési helye) Szolnok; keresztszülők: Szabó Julianna Bódi Imre neje és Halasi Kázmér; keresztelte: Szomolányi Modest (ferences) nyelvészettanár.


Gyenes Lajos születésének adatai az anyakönyvben (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár)

Gyomai György cikke a következő sorokkal végződik: »Áll e még az a ház, ahol a Szent Korona megpihent? Melyik az az épület? Meg van e még, vagy már új épület terpeszkedik a helyén? Ezt megállapítani a régi Szolnok tudós ismerőinek lenne a feladata.«


Ma már azonban erre is van némi támpontunk. Az 1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében (Összeállította P. Kovács Melinda, Kozma György Bertalan és Szabó Jolán; Eger, 1999.) című könyvben, a szolnoki nemzetőrök névsorában közlik Gyenes Menyhárt Szolnok Katonavárosában lakó földész adatait. (Ekkor a város négy tizedből állt. A Katonaváros hozzávetőleg a mai Boldog Sándor István körút, a Kossuth Lajos út és a Zagyva közötti, illetve a Zagyván túli területnek felel meg.) Ő szinte biztosan azonos a fentebb említett Gyenes Menyhért haszonbérlővel. Az anyakönyvben szereplő kormánybiztos megnevezésnél közelebb áll a valósághoz egy 1849. február 9-én, Egerben készült jegyzőkönyv meghatározása, ahol a megyei bizottmányi tagok sorában említik.

A fentiek alapján szinte biztosra vehetjük, hogy a Szent Korona az 1849. évben másodszor is járt Szolnokon, s a legnagyobb valószínűséggel Gyenes Menyhért katonavárosi házában – a kormány január 5-i debreceni döntése, valamint a korabeli keresztelési és anyakönyvezési viszonyok ismeretében – a január 6-ról 7-re virradó éjszakán. (Kossuth Lajos akkori ottlétét azonban akkor is a mesék birodalmába utalhatjuk.)


Kezdőlap
Irományok