TERVEZETT ÉS MEGVALÓSULT FILMFORGATÁSOK SZOLNOKON 1913-1944 (korántsem teljes) ADATTÁR Összeállította: Kósa Károly |
||||||||||||||||||||
| MOZI FELVÉTELEK SZOLNOKON A szolnoki színház új bérlője, az általa még e hó folyamán megnyitandó mozi előadások céljaira felvételeket készíttetett Szolnok városának nevezetesebb részeiről. Nevezetesen: a Tiszahíd, Damjanich-szobor, a három templom, a Főtér és a nevezetesebb, forgalmasabb utcák, s az utcai mozgalmakról készült felvételek, melyek, mint filmek, a szolnoki mozi előadások egyik érdekes részét képezendik, sőt más városokban is bemutatva, Szolnok ismertetésének eszközéül fognak szolgálni. (Jász-Nagykun-Szolnok-megyei Lapok, XXIV/97. 1913. dec. 4. p. 3.)
OROSZLÁNVADÁSZAT AZ ALCSI-SZIGETEN Mint értesülünk, mind komolyabb formát ölt az a szolnoki társaságban már elterjedt hír, hogy az idén megtartják az oroszlánvadászatot. Egy fővárosi úri vadásztársaság néhány hónappal ezelőtt megvásárolt egy óriási hímoroszlánt abból a célból, hogy az ország valamely erre megfelelő vadászterületén szabadon bocsássa, és megfelelő felkészültséggel rendelkező vadásztársaság úri passziójának hódolva azt leterítse. Több filmvállalat óriási összegeket ígér, ha kizárólagos joggal készíthetne eredeti filmfelvételeket erről a nem mindennapi látványosságról. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy bár az ország legjobb vadászai lesznek hivatalosak a vadászatra, mégis igen veszélyes és izgalmasnak ígérkezik ez a minden tekintetben egyedülálló szenzációs esemény. (Jász-Nagykun-Szolnok-megyei Lapok, XXXIV/27. 1923. ápr. 5. p. 3.) A MAGYAR JÖVŐ A Stefánia-egylet jótékonysági ünnepélye, Virágkorzó, Gyermekfelvonulás, Vásártombola, Tűzijáték és táncmulatsággal egybekötve A Stefánia Egylet az anya és csecsemővédelmet tűzte ki legszentebb feladatául, hogy az új nemzedék ápolása, gondozása által e megfogyatkozott nemzet népességének gyarapításával a hazának szolgálatot tegyen. A siker, melyet a buzgalommal működő egyesület eddig is elért, újabb tevékenységre buzdította a Stefánia Szövetség-et és a múlt évben is szép eredményt biztosított gyermeknapot Szolnokon megismételte. A nemes célért szólította táborba vasárnap, augusztus 14-én Szolnok város közönségét a Stefánia-Szövetség, hogy áldozzon a jótékonyság oltárán. Módot nyújtott erre a választékos gazdag programjával. Délelőtt 11 órakor sétahangverseny volt a Szapáry utcában, nagy konfetti és szerpentin csatával. Két cigánybanda is játszott. Az emberek: sétáltak, a nők: szép szolnoki lányok és asszonyok divatosan, illatosan, bubisan, etonosan, — még gretchen frizurások is akadtak — pompáztak végig a korzón. Úri lányok, pajkos szöcskék módjára szökdécseltek egyik ismerőstől a másikhoz, bájos szendeséggel kényszerítették őket tombolajegyek, konfetti, szerpentin megvételére. A cigányok húzták, hol egyik, hol a másik banda 1 óráig. Ekkor lassankint elnéptelenedett a korzó. Hazamentek ebédelni, hogy délután újult erővel folytassák. A program második pontja a felvonulás egyik legsikerültebb része volt az ünnepélynek. A Millennium rezesbandája a jász-kun indulóval jött a Polgári fiúiskolától, utána a nagyobb 4-5 éves csöppségek, kezükben táblákkal, amelyek a csecsemők kívánságait tartalmazták. — Követte őket virággal feldíszített babakocsik hosszú sora, majd a nagyobb gyermekek, magyar ruhába öltözött legénykék, végül a cserkészek és leventék festői csoportja.— A Főutca mindkét oldalán rengeteg kíváncsi nép tolongott, ami impozánssá tette a díszes felvonulást. Zeneszóval érkeztek a Kossuth térre, ahol megkezdődött a nagyvásár. - E szép sikerű felvonulás dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő fáradhatlan tevékenységének volt eredménye. Zöld gallyakkal feldíszített sátrakban a szolnoki úrasszonyok a szép leányok segédkezésével árultak ételt, italt, trafikot, játékokat, mindazt, mi szemnek és szájnak kellemes. Az árak a jótékonyságnak megfelelően hatványozottak, de nem túlzottak voltak. A lányok itt tovább is buzgólkodtak a tombolajegyek árusításával és virágeladással. Majd az előadások és mutatványok következtek. Az óvodások precízen betanított táncai szép sikert arattak. Egy szélmalom helyettesítette a piac közepén a ventillátort. Hat órakor a legnagyobb izgalommal figyelték már a jelenlevők a tombola eredmények kihirdetését. — Esteledett, a népség szétszéledt. Ez után sokan a jól töltött nap után nyugodni tértek, mások újult erővel készülődtek a Lakatban rendezett táncmulatságra. Este az Aranylakatban gyűlt össze a közönség színe-java. Cigányzetne mellett megvacsoráztak. Tíz órakor kezdetét vette a gyönyörű tűzijáték, amit a Tisza mindkét partjáról nagyon sok kíváncsi nézett végig. A vízen csónakraj úszott, lampionok színes gömbjeivel feltűzdelve. Nagyon pittoresk volt. Képzeletünkben a Tisza átváltozott hullámos tengerré, melyben a csillagok milliói fürdenek s a csónakok karcsú vaporettókká és himbálódzó gondolákká, hogy eszünkbe juttatták a „Velencei éjt", csak a Barcarola hiányzott, különben teljes lett volna az illúzió. Egy rakéta a vízen pattant szét és úgy nézett ki, mintha a Tisza szőke vizén csillogó máglyát gyújtottak volna. A tűzijáték után, tizenegy óra felé megkezdődött a tánc. "Este van már, késő este“ kezdetű csárdásra ifjú Nagy Gyula és Schreiber Vica, — Bolla Andor és Lénrárt Ági kezdték meg a táncot Mindenki jól mulatott záróráig. A Stefánia napról filmet készített a Magyar-Holland Kulturgazdaságért, mely a nap változatosságát fokozta. A nap erkölcsi sikere megmérhetetlen. - Ennél nagyobb lehet az anyagi siker. Az ünnepély rendezésében dicséretet érdemlő tevékenységet kifejtett úrhölgyeknek és uraknak a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk. Nevezetesen elsősorban: Küry Albertné és Tóth Tamásné; a rendező bizottság elnökeinek: dr. Tóth Tamás, dr. Halmos Andor, dr. Kramer Dezső, dr. Kiss Gábor és Nagy Gyula főrendezőknek és mindazoknak, kik a fényes sikerű Stefánia gyermeknap rendezésében közreműködtek. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XXXVIII/66. 1927. aug. 18. p. 2.) A STEFÁNIA-SZÖVETSÉG SZOLNOKI FIÓKJÁNAK MATINÉJA A Magyar-Hollandi Kulturgazdaság Rt. és a Magyar-Holland Biztosító Rt. áldozatkészsége következtében — mint lapunkban jeleztük — a „Magyar Jövő“ napjáról filmfelvételek készültek, s a szolnoki filmet egy fényesen sikerült matiné keretében mutatta be a Stefánia Szövetség, melynek propaganda bizottsága igazán a legnagyobb figyelmességgel és körültekintéssel rendezte meg a matinét. A Magyar-Hollandi Kulturgazdaság és a Magyar-Hollandi Biztosító részéről Bessenyey Boldizsár és Szigeti Endre érkeztek meg a reggeli gyorsvonattal, kiket a rendezőség szívélyesen fogadott az állomáson. A matiné d. e. 11 órakor kezdődött a Városi Színházban, melynek nézőtere ez alkalommal zsúfolásig megtelt, úgyannyira, hogy még állóhely jegy sem volt már 2 nap óta. A Hymnusz eléneklésével vette kezdetét a hazafias műsorú ünnepély, melyet a Máv. Millenium dalárda énekelt el Farády Géza kiváló karnagy vezetése mellett. Maid Szigeti Endre pesti vendég szavalta el gyönyörű előadásban kiváló színezéssel s mély hatást keltően Várady Antalnak „A tanú" című költeményét. A jeles szavalót lelkes ünneplésben is részesíté a közönség. Utána néhány tréfás filmet s a Magyar-Hollandi Biztosítónak „Gondolj a holnapra” című hatásos s a takarékosságra tanító filmjét mutatták be. Majd Letzter József főrendező konferálta be Pekár Gyulának „A kis hős“ c. filmjét, — melynek előadását Vidor Marcelnek Pajor György által előadott hazafias prológja vezetett be, melynek végén a Máv. Millennium dalárdája énekelte el a Hiszekegyet. Ezután hazafias magyar zenekísérettel pergett a hatásos film, melynek sok jelenése könnyeket csalt ki a nézők szemeiből s a hatás oly nagy volt, hogy amikor a Kossuth nótát éneklő katonák indulását látták a filmen, a közönség is rázendített a Kossuth nótára. Az előadás végén lelkes ünneplés jutott ki Pekár Gyulának, az illusztris szerzőnek, nemkülönben a jelenvolt Letzter József főrendezőnek is. Ezután még a szolnoki film került bemutatásra, melynek játszása közben az ismert szolnokiakat is megéljenezték, kik a filmen megjelentek. Ezzel a kedves s mindvégig hazafias hangulatú matiné véget ért, mely után Letzter főrendező mégpótlóan felvételt csinált dr. Tóth Tamás polgármesterünkről s a színházból kijövő nagyközönségről, míg délután a Bódi István motoros hajójáról készült még néhány fölvétel a Tiszán s a „Mindnyájunk Lapja“ által a szolnoki strandon megtartott szépségversenyről. Midőn ezekben számolunk be a kedves és feledhetetlen matinéról, elismeréssel kell még megemlékeznünk dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőről, a Stefánia Szövetség propagandabizottságának elnökéről, kinek a matiné létrehozásában nagy érdeme van, s aki oly sokat fárad, ha Szolnok kultúrájáról van szó. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XXXVIII/68. 1927. aug. 25. p. 2.) Rus. San. [Rusznák Sándor] SZÉPSÉGVERSENY A STRANDON A múlt vasárnap [1927. aug. 21.] szépségversenyt rendezett a Strandon a legolcsóbb magyar hetilap, a „Mindnyájunk Lapja”. Nem publikálta egyik helyi lap sem, csak apró reklámcédulák hirdették a korzón, mégis rengetegen hömpölyögtek vasárnap délután a Tisza-hídon a Strand felé. Különösen a város szépei várták a napot nagy izgalommal. Mi sem természetesebb: mindnyájan ott voltak a nemes versenygésben az elsőségért. Három óra után kiosztotta a rendezőség a számokat, és a szebbnél szebb leányok reménykedve lépdeltek az izzó homokon. Kivételes szép idő volt, a napsugarak perzseltek, a levegő nem mozdult, ami azt eredményezte, hogy szokatlanul nagy számban jelentek meg a Strandon. Négy óra után a zsűri elfoglalta a helyét, melynek tagjai: Udvari Dezső festőművész (elnök), Grünwald Lászlóné, dr. Halmos Andor, dr. Hegedűs József, Polonkay Pál, dr. Kerekes Sándor, Hoksári József, Margittay Jenő, Szandai Szabó Sándor és Rusznák Sándor voltak. A szépségversenyről Letzter József rendező és Bécsi József operatőr filmet készítettek, ami a sikert csak fokozta. Mennyi leányálom szunnyadt a filmtekercsben? Hányan szeretnének karriert csinálni e filmen az irigyelt mozihősnők mintájára? Annak csak a jó Isten a megmondhatója. És vasárnap a szolnoki szépek szembenálltak a filmfelvevőgéppel, mely sok leány egyetlen vágyát elégítette ki. Negyed 5-kor a zsűri tagjai megkezdték működésüket, majd visszavonultak és megkezdődött a szavazatok összeszámlálása. A zsűrit körülfogta a fürdőzők tömege és izgatottan várta az eredményt. 5 óra után Hoksári József kihirdette az eredményt. A szépségverseny nyertesei a következők: Első a 25. szám 63 ponttal. A boldog 25-ös, Rácz Jolánka hamarosan jelentkezik. Második: Szegő Tusika. Harmadik: Rácz Stefike. Negyedik: Mály Bubus. Ötödik: Kövesdi Ilonka. Ugyancsak rendeztek trikó, azaz alakversenyt, melynek eredménye a következő: Első Czene Varga Ferencné. Második: Szegő Tusika. Harmadik: Krüner Lívia. Negyedik: Kovács Lilike. Ötödik: Gro Évi. A nyertesek értékes ajándéktárgyakat kaptak, mely örökre emlékezteti őket ifjúkori diadalmas hódításaikra. Mindegyiküket megéljenezték. A szépségverseny első három helyezettje igazán megérdemli a győzelmet, mert Rácz Jolynál, Szegő Tusinál és Rácz Stefinél szebb lányokat hiába keresne még a Diogenész is a lámpával, s aki náluk szebb az már csal. A zsűri pártatlanságát mutatja az eredmény. A közönség ezután a Tisza hűs habjai között keresett enyhülést a nap fárasztó forró sugarai elől. A „Mindnyájunk Lapja” szépségversenyét szandai Szabó Sándor rendezte. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XXXVIII/68. 1927. aug. 25. p. 2.)
SZOLNOK FILMEN Ha elgondolkozunk azon, hogy mily jelentősége van annak, hogy Szolnokot filmre fölvették, akkor fogjuk csak igazán értekelni ezt a tényt. A város most van igazán fejlődésben, s e fejlődést mutatja be ez a film. Bemutatja a város utcáit kereskedéseivel, gyári vállalatait, kultúrintézményeit, s mindezzel ingyen reklámot csinál azoknak, de egyúttal föltárja gazdasági föllendülését, geográfiai fekvésénél fogva nagy jelentőségét, a Tisza hajózását, a faúsztatást, a közlekedési viszonyokat, s általában mindazt, ami a város fokozatos fejlesztése dzempontjából számba veendő, s fontossággal bír. S e szolnoki film szerte a hazában hirdeti majd, hogy Szolnokon van élet, van kultúrérzék, folyik hatalmas munka, s a város a nagy Alföld egyik hatalmas középpontjává kezd fejlődni, s átalakulni igazán várossá, mely első föltétele annak, hogy itt gazdasági, ipari, kereskedelmi és kultúrélet lehessen, s a város igazán betölthesse ama nagy hivatását, amelyre földrajzi fekvése szinte predestinálja. Szinte várjuk, hogy még egyszer láthassuk a már újabb fölvételekkel bővült filmet, mely film fölvételéért a Magyar-Hollandi Társaságnak örökké hálás lesz Szolnok közönsége. (Szolnok és Vidéke, 1927. aug. 28. p. 2.) SZOLNOK Zeneszó ébresztette a várost, hogy ünnepet üljön: a szeretet és jótékonyság ünnepét augusztus 14-én. A Stefánia-szövetség rendezte fényes sikerrel szokásos évi gyermeknapját, változatos, gazdag programmal. Délelőtt 11 órai kezdettel sétahangverseny volt a Szapáry-úton. Két cigánybanda is húzta az édes-bús magyar nótákat és az új tingli-tangli tánczenét. Itt megkezdődtek a Magyar-Holland Kulturgazdasági Rt. filmfelvételei az ünnepségről. A szolnoki úrilányok pajkos szöcskék módjára szökdécseltek egyik ismerőstől a másikhoz, bájos szendeséggel kínálgatva a tombolajegyeket, virágokat és konfettit, meg szerpentint a jótékony cél érdekében. Nagy csődület állja körül a filmoperatőrt, aki éppen Schreiber Vicát és ifj. Nagy Gyulát fotografálja. Jönnek a templomból... A korzó még jobban megélénkül ... pajkos dévajság mindenütt, egészen déli 1 óráig. Ekkor elnéptelenedik a korzó. Hazamegy a tömeg ebédelni. A program második pontja a dr. Halmos Antal által megrendezett díszes felvonulás volt. Fél 4-kor indultak a MÁV Milléneum-zenekar vezetésével. Utána 4–5 éves gyerekek jöttek, kezeikben táblákkal, melyek a csecsemők kívánságait tartalmazták. A hosszú babakocsisor virágdíszes csoportja követte őket, majd a cserkészek, leventék és a magyarruhások festői csoportja következett. Zeneszóval érkeztek a Kossuth-térre, ahol zölddel feldíszített sátrakban kezdetét vette a Magyar vásár. A sátrakban árultak ételt, italt, trafikot, játékot és mindent, ami szem és szájnak kellemes. A lányok itt tovább buzgólkodtak a tombolajegyek és virágok eladásával. Hat órakor kihirdették a tombolaeredményeket és a nyertesek átvették nyereménytárgyaikat. Este a Móric-ligeti Aranylakat-vendéglőben volt táncmulatság. Tíz órakor gyönyörű pittoreszk látványt nyújtott a lampionos csónak-felvonulás és a tűzijáték. Egy rakéta a vízre pattant és úgy nézett ki, mintha csillogó máglyát gyújtottak volna a Tisza szőke hullámain. A Lakatban tizenegy óra körül kezdetét vette a tánc, amit Schreiber Vica és ifj. Nagy Gyula, meg Lénárt Ági és Botta Andor nyitottak meg. Az egész nap nagyon jól sikerült úgy anyagilag, mint erkölcsileg. A rendezésből kivette részét tetemesen dr. Tóth Tamásné úrnő, polgármesterünk szeretett neje, de a többiek: Küry Albertné, dr. Kiss Gábor, dr. Halmos Andor, Goór László, Mauler Miklós és ifj. Nagy Gyula fáradságot nem kímélve buzgólkodtak a siker érdekében. (Mindnyájunk Lapja, I/18. 1927. szept. 1. p. 22-23.) FILMREGÉNY Dr. Kertész Mihály szolnoki ügyvéd, ez év tavaszán levelet kapott Bonyhádi Klingl Róbert magyar származású német filmrendezőtől, melyben felkéri, hogy „Szökés a teknőben“ című kalandos diákregényének filmesítését egy német filmgyár részére engedélyezze. Dr. Kertész a kért engedélyt megadta. Most Bonyhádi Klingl Róbert a regény szerzőjét arról értesíti, hogy a jövő hó 5-én kellő apparátussal Szolnokra érkezik Kertész regényének itteni felvételeit elkészíteni. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XXXVIII/85. 1927. okt. 23. p. 3.) Lásd még: A szolnoki Nagyvárosban játszódó regény A FARSANG SZENZÁCIÓJA Igen érdekes és nemes intenciójú eseménnyel gazdagodott a Stefánia Szövetség február 1-én rendezendő nagy estélye. — A szövetség ugyanis azon kéréssel fordult a Magyar-Holland Kulturgazdasági Rt.-hoz, hogy a jótékony cél érdekében ezúttal is, — mint már az 1927. évi aug. 14-én rendezett népünnepély alkalmával tett — készíttesse el díjtalanul a bál keretében előadandó moziszkeccs felvételeit. A napokban városunkban időzött Stein Márton úr, a Magyar Holland Kulturgazdasági Rt. és egyben a Magyar-Holland Biztosító Rt. igazgatója, kitől örömmel értesültünk arról, hogy a „hollandi“ jószívűség ezúttal is szíves készséggel vállalkozott a filmfelvételek díjtalan eszközlésére — egyben azonban a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. is gyönyörű ajándékkal járult a Stefánia Szövetség nemzetmentő céljainak előmozdításához. Elhatározta ugyanis, hogy a Szövetség anya- és gyermektámogató intencióinak megfelelően azon szegény sorsú több gyermekes anyának, akit a Stefánia Szövetség által megalakítandó 5 tagú bizottság a január 30- és 31-én szülő nők közül, mint arra legérdemesebbet kijelöl, gyermeke részére egy 500 pengőről kiállított, — teljesen díjmentes gyermekbiztosítási kötvényt ajándékoz — e szerencsés gyermek tehát 20 év múlva 500 pengőt fog a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. pénztáránál felvehetni. A bizottság, mely a kötvény odaítélését eszközli, a napokban fog megalakulni. — Külön érdekességet ad a nemeslelkű adománynak, hogy annak elnyerőjét, a szerencsés kis újszülöttet a február 1-i báli est folyamán fogja a bizottság a báli közönségnek ünnepélyes formák között megnevezni. A Holland bőkezűség ezen ragyogó újabb cselekedetéhez kommentárt fűzni felesleges, hiszen a tettek beszélnek. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, IXL/8. 1928. jan. 25. p. 1.)
RUSZNAK SÁNDOR FÉNYES KÜLSŐSÉGEK KÖZÖTT ZAJLOTT LE A STEFÁNIA SZÖVETSÉG IDEI BÁLJA Nagyon színes epiteton ornansok buzognak tollunkból, ha arra a feledhetetlen báli éjszakára gondolunk, melyet a Stefánia Szövetség szolnoki fiókja rendezett szerdán, (február 1-én) a „Nemzeti Szálló“ összes termeiben. Csillogó szókoszorúval tudjuk az elismerés adóját leróni a rendezőségnek, mely a bált nemcsak Szolnok legfényesebb farsangi mulatságává, de az ország egyik legragyogóbb, legatrakciósabb karneváli eseményévé varázsolta, mert nem fordul az elő sehol, hogy egy olyan költséges luxussal lepje meg a rendezőség a publikumot, mint a filmszkeccs. Fél 10 óra körül kezdett gyülekezni a közönség, vérbeli elit publikum, a vármegyei és városi előkelőségek. A mulatság színvonalát nagyban emelte Fledderus kir. holland főkonzul és Vreede kir. holland alkonzul, valamint Stein Márton, a Magyar Holland Kulturgazdasági Rt. igazgatójának megjelenése. A terembe lépéskor a csodálkozás moraja zúgott az emberekből, amint elkápráztatta őket a pazarul feldíszített terem tündéri pompája. A mozivászon előtt gyönyörűen összeállított színes kreppből készült függöny (piros, narancs, kék, sárga és zöld sávokból) állt. A páholyokban magas kandelábereken élénk színű lampionok százszínű konglomerátuma virított. A falon sárga kínai betűkkel tarkított alapon tündököltek Bihacsy Gy. ízléses gyermekkarikatúrái. A cigány páholyt himbálódzó stílusosan feldíszített lampionos kínai hajóvá maszkírozták. Az egész terem egy színekben tobzódó templom impresszióját kelti, Bachus, a vidámság istenének modern hajlékát. Tíz óra előtt pár perccel a függöny elé lépett Carneval hercege (ifj. Nagy Gyula) és felhívta a közönség figyelmét a játékra. Majd leengedték a függönyt és kezdetét vette a bál legkimagaslóbb eseménye a „Farsangi álom“ című filmszkeccs előadása. A film kedves szüzséjet idegen ötletből ifj Nagy Gyula írta, — aki egyébként rendezte és játszotta is A film témája dióhéjban: egy virágárus leányka végső elkeseredésében kimegy a Tisza partjára és ott elalszik egy padon. Álmában megjelenik egy herceg és elviszi egy gyönyörű mulatóba A szkeccs színpadi részében a mulatóban vagyunk, ahol a kis virágárus leány félénken nézi a táncoló párokat. Kis Irén a „Creola" dalra remek tüzes spanyol tangót lejlett ügyesen. Lénárt Ági és Maály Babsi frenetikus sikerű tánckettőse következett, különös feltűnést keltettek a Doly Sisters kosztümjükkel. Ezután Krüner Lívia és Goór Manci francia számát, a pededent tapsolták meg. Befejezésül Mitatsek Tusi táncolt egy művészien kidolgozott Harlekin táncot. Újra filmrész következett, melyben a virágárus leányka felébred, és most a valóságban jelenik meg előtte az álombéli herceg, aki elviszi őt egy jó helyre: az anya- és csecsemővédő intézetbe, ahol gondtalanul fog élni. Tableau! Az arcokon mosoly és könny. - Utána ifj. Nagy Gyula elmondja Toronyi Béla verses epilógját és finita la comedia. A film két főszereplője Tóth Babika és ifj. Nagy Gyula derekasan megálltákhelyüket, szépek és ügyesek voltak. Legnagyobb dicséretük legyen az, hogyha mi volnánk az amerikai Fox vagy Paramount filmgyár igazgatói, hollywoodi szerződéssel kedveskednénk a két új sztárnak. Mint értesülünk, a Színházban is bemutatásra kerül a szkeccs a hó folyamán és a kunhegyesi Szövetség is felkérte az összes szereplőket, hogy kvalitásaikat ott is bemutassák. Voilá! A legnagyobb dicséret illeti a Magyar-Holland Kulturgazdasági Rt-ot, mely készségesen állt a bál rendelkezésére a film elkészítésénél. A tánc csakhamar kezdetét vette a „Kicsiny még a mi lányunk" kezdetű csárdással. Első pár: Nerfeld F. és Tóth T.-né polgármesterné volt. Két zenekar is ontotta a sok talpalá való slágert: a cigány és a jazzband. Nagyon sokan voltak jelmezben. Legszebbek: Vass Eta (lila selyem lepke ezüst díszítéssel és csapokkal) Mitatsek Tusi (Columbine) és Konsitzky G-né (amerikai missz). Érdekes jelmez volt: Botta László és Nagy Imre Zoró Huru duója. A tánc vidám hangulatban folyt, amit növelt még a szenzációs és mulatságos táncrulett. Gyosan pergett a kocka és megállt egy számon. Aki azon a számjegyen állott, ahol a kocka megállt, tréfás jutalomban részesült. A hangulat főfészke azonban a kisteremben elhelyezett bárban volt. Itt külön tapör zongorázott a táncolóknak. Itt sokan voltak jelmez nélkül. A nők mesébe illő toalettekben pompáztak. Kiemelendők dr. Halász Sándorné, Tóth Babi és Sági Ibolya. Ha a siker tényezőit vizsgáljuk, rájövünk, hogy a páratlan sikerű rendezés avatta a Stefánia Szövetség bálját a farsang legfényesebb mulatságává. A rendezés sikeres és fáradságos munkáját Nerfeld Ferenc vezetésével végezte a rendezőség. A táncokat Bajlós József és Strelinger Anna tanították be. Nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is kitűnő eredményt ért el a rendezőség és így számtalan anya könnyét törli le és sok csecsemő sóhaját némítja el a Stefánia Anya-és Gyermekvédő Intézet áldásos tevékenysége. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, IXL/11. 1928. febr. 6. p. 2.) SZENZÁCIÓS FILMREVŰEST A VÁROSI SZÍNHÁZBAN F. évi február hó 20-án, (hétfőn) este fél 9 órakor a Városi Színházban bemutatásra kerül a „Stefánia bál“ nagy sikert aratott Szolnokon készült filmszkeccse a „Farsangi legenda" két film és két színpadi részben. A darab főszerepeit Tóth Baby és ifj. Nagy Gyula játszák. A filmszkeccs keretében beilleszkedő táncrevű résztvevői Goór Manci, Krüner Livia, Kiss Irén, Lénárdt Ági, Mály Baby és Mitacsek Tusi lesznek. A kitűnőnek ígérkező filmrevűest műsorán szerepel még Donáth Bora „Repriz“ című szavalata és az „Ördög nem alszik“ című 8 felvonásos kitűnő slágervígjáték Constance Talmadge főszereplésével. A műsor fénypontja lesz dr. Szánthó József karcagi ügyvéd konferensziéja, kinek zamatos előadása és eredeti ötletei messze földön ismeretesek. A rendezőség azért határozta el a fenti kellemes estének megrendezését, hogy módot nyújtson mindenkinek arra, — hogy az amatőrök soraiból verbuválódott s mégis professzionistáknak is díszére váló attrakciót megtekinthessék. A jegyek az előadás napján d. e. 10 órától fogva a városi mozgó pénztáránál beszerezhetők. A helyárakat a rendes moziárak 20 fillérrel való felemelésében állapították meg. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, IXL/11. 1928. febr. 19. [?] p. 2.) SZOLNOK FILMEN A FARSANGI LEGENDÁBAN Az Anya és Csecsemővédelem intézményei javára f. hó 20-án a Városi színházban jótékonycélú előadást rendezett az intézet szolnoki fiókja. Az est úgy erkölcsi mint anyagiakban jól sikerült, s a szereplők mindent elkövettek, hogy a nemes cél érdekében nagy számban megjelent közönségnek a legjobb produkciót nyújtsák. A műsort Donáth Bora szavalata vezette be. Alda Nevis Repríz c. költeményét szavalta el nagy hatással. Donáth Bora előadása — kiről már a lapok többször megemlékeztek — döbbenetes erejű volt. Hangszínezése és az érzékeltetés elsőrangú. Előadása lebilincselő. Tragikus átélése művészi értéket sejtet. Hálás tapsokkal jutalmazták. Egy nyolc felvonásos filmregény után Szabó Imre Farsangi mámor c. novellájából az ifj. Nagy Gyula által átírt Farsangi legenda c. filmszkeccs került színre. A filmfelvételek Szolnokon készültek. Tóth Baby és ifj. Nagy Gyula voltak a főszereplők. A műsor keretében felléptek: Goór Manci, Krüner Lívia. Táncuk (Gavotte) sok tapsot hozott. Kiss Irénke (fladango) ügyes mozdulatai tánckészsége, általános tetszéssel találkozott. A "Revű tánc"-ban Lénárt Ági és Mály Babsi táncduettjét nagy figyelemmel kísérték. A "Ballon" Mitucsek Tusi volt. Graciőz jelenség. Bohókás és mégis precíz táncai megérdemelték, hogy szűnni nem akaró tapsokkal ismétlésre bírták. Tóth Baby úgy a filmszerepében, mint a táncjelenetben, művészi rátermettségének adta tanújelét. Filmszerepében a megjátszott realitás és táncprodukcióinak bámulatos ügyessége őszinte elismerést vívott ki. Ifj. Nagy Gyula a "Karnevál hercege" hálát érdemel fáradhatatlanságáért is. Alakítása könnyed. Jó fellépésű. Játéka nagyon is szuggesztív. Dr. Szántó konferált kitűnő humorral. Reméljük, hogy fogjuk még hallani — mikor a fürdő elkészül... Bajlós rövid szerepében rutinírozott volt. Özv. Alexander Jánosné és dr. Komáromy Dezsőné az elért sikerért Szolnok város köszönetét méltán kiérdemlik. (Szolnok és Vidéke, X/16. 1928. febr. 23. p. 4.) FILMFELVÉTEL KÉSZÜL ISMÉT SZOLNOKON Filmfelvétel készül ismét Szolnokon. Még emlékezetes előttünk a farsangi Stefánia-bál nagysikerű filmszkeccsének felvételei, s máris arról értesülünk, hogy újabb filmfelvétel fog történni a jövő hét folyamán Szolnokon. Mint halljuk, a film tárgya egy bájos meseországban játszódik le, s szereplői apró gyermekek lesznek. A kedves meglepetés előkészítésének élén ifj. Nerfeld Ferenc és ifj. Nagy Gyula állanak. — Előbbi mint amateur operateur, utóbbi pedig mint scenárium író és rendező fog ismét a közönség elé lépni. A darab főszerepeit, mint kiszivárgott, Bagossy Mária, Tóth Márta, Konrád Imre, Scheftsik Pisti, Kerekes Magdi, Sárközy Gyuri és még sok csöppség fogja kreálni. A kész filmet azután elkészítőik egy „Stefánia tea“ keretében 3 hét múlva szándékoznak a Kaszinóban a nagyközönségnek bemutatni. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, IXL/29. 1928. ápr. 8. p. 3.)
FILM FELVÉTELI KÖZPONT LESZ A NYÁRON SZOLNOKON A szolnoki művésztelep egyik legértékesebb egyénisége, Pólya Tibor a napokban hazaérkezett Szolnokra hosszabb budapesti tartózkodás után, és rendkívül érdekes nyári programot hozott Szolnok számára. Arról van ugyanis szó, hogy a nyáron a magyar filmgyártást domináló Osso-Minerva filmgyár főként alföldi tájfelvételeket akar felvenni, folyóvízi felvételekkel együtt, s erre a célra a legalkalmasabb központnak mutatkozik Szolnok. A filmeket Fejős Pál, a Hollywoodból most hazaérkezett nagynevű magyar filmrendező készítené, s Pólya Tibor szerint ideális lenne a terep a filmfelvételek céljaira, mert nemcsak a Tisza folyó gazdag szépségeit, hanem a tipikus alföldi rónaságot, a falut és a nagyvárost is elő tudjuk állítani részleteiben. Pólya Tibor ajánlására Fejős Pál egyelőre Szolnok mellett döntött, s így minden reményünk megvan reá, hogy a nyáron a francia-magyar filmgyártás központja Szolnokra kerüljön. Az nemcsak azt jelenti, hogy 30-40 filmszínész állandóan Szolnokon fog tartózkodni, hanem legalább ugyanannyi technikai személyzetet jelent, és azt, hogy az egész ország figyelme a nyár folyamán Szolnokra terelődne. Hogy ez mit jelentene idegenforgalmi szempontból, azt részletezni fölösleges is. Ezzel kapcsolatban említette meg Pólya Tibor azt is, hogy a Magyar Filmiroda r. t. a nyár folyamán a hangos magyar híradó részére filmre veszi a szolnoki Művésztelepet, mint Szolnok város és az ország egyik legértékesebb kulturális intézményét. Szó van ezen kívül még arról is, hogy több külföldi, amerikai és angol család az idén a nyarat Szolnokon töltené, s így igen nagy idegenforgalomra van az idén kilátásunk. (Szolnoki Újság, VII/36. 1932. márc. 27. p. 7.) SZOLNOKON FILMEZNEK Szolnok nyári szezonára egy rendkívüli horderejű szenzáció kínálkozik. Az Ossó-Minerva filmgyár alföldi tájfelvételeket kívánván felvenni, éspedig olyan folyóvízi részeket, hol a várost is, falut is filmezni lehet. Erre legalkalmasabbnak találták Szolnokot, hol ezeket a kívánalmakat megtalálják. Eltekintve attól, hogy igen sok filmszínész és színésznő, technikai személyzet tartózkodna Szolnokon hosszabb ideig, de a filmezés hírére Szolnokra vonzódó hatalmas kirándulótábor és nyaralókat számítva, a városnak szép pénzforgalmat jelent. (Tiszaföldvár és Vidéke, IV/14. 1932. ápr. 3. p. 4.) FILM KÉSZÜL A TISZA FOLYÓRÓL ÉS SZOLNOKRÓL Budapest székesfőváros megbízta a Magyar Film Irodát, hogy iskolái részére készítsen egy kb. 1 óra hosszáig tartó filmet a Tisza folyó életéről. A Magyar Film Iroda, amely a magyar filmhíradókat is szerkeszti, Szolnokra küldötte Szőreghy Gyula főrendezőt, aki 13 évi külföldi tartózkodás után nemrégiben tért haza. Szőreghy főrendező pár héttel ezelőtt motorcsónakon végigjárta az egész Tisza-mentét Szegedtől Tokajig, és elhatározta, hogy Szolnokon üti fel főhadiszállását. Egyrészt azért, mert innen könnyebben meg lehet közelíteni bármelyik részt a Tisza folyón, — másrészt azért is, mert Szolnok környéke igen alkalmas a filmfelvételek céljaira. A Tisza folyó minden specialitása, — part fajták, torkolat, vadak, füzesek, holtágak, különböző part menti vidékek stb., — központosul Szolnok környékén, s így lényegesen olcsóbbá válik a felvétel, hogy mindezt együtt lehet találni. Ez a filmfelvétel igen előnyös Szolnok városára nézve, mert a város és környékének igen sok szépsége egyidejűleg filmre kerül és Szőreghy főrendező biztos keze alatt bizonyára igen jó ajánlólevél lesz városunk számára az ország minden részében. Különlegesen nagy jelentőséget ad ennek a filmfelvételnek még az is, hogy a film — elkészülte után — Németország iskoláiban is bemutatásra kerül, s így propagandája lesz a Tisza folyó ezernyi szépségének, s ezzel egyúttal Szolnoknak is. Már több ízben tapasztaltuk, hogy Szolnokot még a közvetlen környékben is alig ismerik, s éppen ezért igen alkalmas volna az iskolai filmből a Szolnokra vonatkozó érdekesebb részekből egy külön kópiát kérni — amit igen jutányos áron meg lehetne kapni — s ezekből csak Szolnokról szóló rövid kis filmet készíteni, amelyet kb. 100 km-es körzetben levetítve, a város létesítményei részére a legmodernebb és leghathatósabb propagandát tudnók kifejteni. Ajánljuk ezt a gondolatot illetékeseink figyelmébe. (Szolnoki Újság, VIII/70. 1933. jún. 15. p. 1-2.) A „NYITOTT ABLAK” SZERZŐJE SZOLNOKON Vasárnap este Szolnokra érkezett Nóti Károly és Dr. Vitéz Miklós író, akik mint filmszerzők arattak legutóbb nagy sikereket. Nóti Károly a legpompásabb vígjátékok egyikének, a „Nyitott ablak”-nak szerzője és Dr. Vitéz Miklóssal együtt dolgoznak egy film scenáriumon, amelyet Szolnokon írnak meg. A két neves író kb. 10-14 napig tartózkodik majd városunkban. (Szolnoki Újság, VIII/88. 1933. júl. 15. p. 3.) A MŰVÉSZTELEP KERTI ÜNNEPÉLYÉN KEZDIK FORGATNI A „GESTOHLENE MITTWOCH” CÍMŰ FILMET A Művésztelep augusztus 12-i nagy kerti ünnepélye immár vitathatatlanul a legnagyobb országos érdeklődés középpontjába került, s jelentőségét még a világviszonylatban is nagy esemény — a jamboree — sem homályosítja el. A Pesti Napló f. hó 30-i száma rendkívül érdekes eseményt közöl a szonoki garden-party-val kapcsolatban, amely szintén egyik megnyilatkozása az ünnepség iránti nagy érdeklődésnek. Nem kisebb dologról van szó, mint hogy egy magyar-német tőkecsoport a volt Pedagógiai filmgyár, jelenleg a Magyar Film Iroda műtermét kibérelte három hétre a „Gestohlene Mittwoch” című film felvételének céljaira, amely filmet egyelőre csak német nyelven vesznek fel, bár az egész cselekmény Magyarországon játszódik, kevés műtermi, de annál több külső felvétellel. A külső felvételek augusztus 12-én kezdődnek Szolnokon, a szolnoki művésztelep nagy kerti ünnepélyén. A német vállalkozók Rubinstein Ernát, a világhírű magyar hegedűművésznőt szerződtették a főszerepre, aki a filmen nemcsak hegedűlni, hanem énekelni, zongorázni és táncolni is fog. Rubinstein Ernáról Berlinben készítettek próbafelvételt, és ennek alapján szerződtették a film főszerepére. Az ellopott szerda másik női vezető szerepét Hajdú Eta játssza, aki az elmúlt években a német oprettszínpadokon működött nagy sikerrel. A férfiszerepekt Szőke Szakáll, Gyergyai István és Hajmássy Miklós játsszák. Különös érdekessége még a filmnek, hogy a scenáriumát Nóti Károly és Dr. Vitéz Miklós, a két kiváló író éppen jelenleg Szolnokon írják meg. Ez a páratlanul érdekes esemény természetesen óriási mértékben fokozza az ünnepségek vonzóerejét, és reményünk lehet arra, hogy a művésztelep csodálatosan szép parkjának kvalitásai annyira megnyerik majd az itt filmező szakemberek tetszését, hogy a jövőben még sok film külső felvételei készülnek majd Szolnokon. Hogy ez idegenforgalmi szempntból mit jelent, azt fölösleges hangsúlyozni. (Szolnoki Újság, VIII/91. 1933. aug. 1. p. 2.)
MÉGISCSAK SZOLNOKON KÉSZÍTIK AZ „ELLOPOTT SZERDA” FILMFELVÉTELEIT Nemrégiben adtunk arról hírt, hogy a legújabb magyar-német film, a Gestohlene Mittwoch külső felvételeinek nagy részét Szolnokon készítik el. Hírünk és információnk nagy feltűnést keltett a filmvilágban, mert egy fővárosi napilapon kívül csak mi tudtunk erről. Egy ideig úgy volt, hogy a felvételek mégsem Szolnokon készülnek, azonban a legutóbbi napokban megváltozott a helyzet, főleg Pólya Tibor festőművész bekapcsolódása által, akit a film magyarországi részének scenírozásával bíztak meg. Pólya Tibor meggyőzte a film készítőjét, Daróczy József ny. alezredest, a Corvin Mozgó volt igazgatóját és Gertler Viktort, a film rendezőjét, hogy Szolnokon és környékén ideális felvételi anyagot lehet találni régi magyar kúriákról és templomokról. Valamint azt is bebizonyította, hogy a szolnokvidéki magyar népviselet van annyira szép és karakterisztikus, mint a matyó vagy a sárközi viselet, viszont azoknál sokkal elegánsabb. Folyó hó 9-én reggel három nagy autóval érkezett a film rendezősége, élén Daróczy alezredessel és Gertler főrendezővel, s a helyszínen választják ki a legmegfelelőbb helyet a felvételek céljára. Ezért beutazzák Tiszaroff, Tiszainoka környékét, s ott a kastélyokat tanulmányozzák, majd Szolnokon a beszerzett kosztümöket tekintik meg. Reméljük, hogy a megyénk úri lakjainak festői szépségei, valamint a szolnoki népviselet pittoreszk szépségei olyan nagy sikert aratnak majd a filmen, hogy rövidesen egész Európa művészi világa elismeri azoknak nagyszerű kvalitásait. (Szolnoki Újság, VIII/95. 1933. aug. 10. p. 3.)
SZOLNOKI NÉPVISELET EURÓPA ELŐTT Interjú Daróczy ny. alezredessel az itt készülő magyar filmről Megírtuk már, hogy Daróczy József ny. alezredes, a Corvin Mozgó volt igazgatója vezetésével egy magyar-német pénzcsoport Dr. Vitéz Miklós „Ellopott szerda” című novelláját filmre viszi, s a szabadtéri felvételeket Szolnokon és környékén fotografálják. A filmfelvétel vezetői a napokban megtekintették a helyszínt, s Daróczy alezredes a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott szolnoki tapasztalatairól. — Elsősorban is azt kell hangsúlyoznom — mondotta —, hogy a filmhez még hozzá sem kezdtünk, de már el van adva jóformán egész Európa részére. Köztudomású ugyanis, hogy legnagyobb értéke a folklorisztikus anyagot, tehát eredeti népviseleteket, táncokat, zenét stb. tartalmazó filmeknek van, s így mi is ezen az úton akartuk már eleve filmünk külföldi kelendőségét biztosítani. Mivel azonban a matyó és a sárközi viselet már több filmen szerepelt, nem akartunk ismétlésekbe bocsájtkozni, s valami újat és értékesebbet kerestünk. Ekkor hívta fel figyelmünket Pólya Tibor úr — aki a készülő film művészi tanácsadója — a szolnoki és vidéki viseletre. Eljöttünk ide és elragadtatással távozunk. Szolnok még szűzi terület volt filmezés céljaira, pedig kimondottan predesztinálva van erre. Nagy város és mégis Alföld. Itt a Tisza a maga szépséges kanyarulataival, hangulatos füzeseivel. Itt láttuk a legszebb sík mezőt, a szandai rétet. Megkapunk mindent egy helyben, ami kell: füzest, ligetet, parkot, nádast stb. S ugyanekkor a város akár gyorsvonaton, akár autón mindössze 1 és fél órányira van a fővárostól, tehát a legszorosabb kapcsolatban tudunk maradni a műteremmel, s úgyszólván telefonhívásra küldhetnek le mindent, amire szükségünk van. A szolnoki népviselet a legszebb, amit valaha is láttam. Komoly, úri, elegáns. Valami van benne a régi kunok és jászok rátartiságából, büszkeségéből, s bizonyosra veszem, hogy óriási sikert fog úgy itthon, mint külföldön aratni. Akkor pedig Szolnokot igazában sikerült felfedeznünk. Szükségünk volt magyar úrilakra, s egy ideális kúriát találtunk Tiszaroffon, Losonczy István úr kastélyát. Ugyanott Borbély Gábor gazdasági udvarát találtuk alkalmasnak. Festői templomot és egy udvarházat is fedeztünk fel, a kálvária kápolnát. Ezeket fogjuk a filmen felvenni. A főhadiszállásunk Szolnokon lesz, ahol összegyűjtjük az összes megkapható szolnoki népviseletű ruhát, s evégből már fel is kértük Jancsó Kázmér urat, hogy legyen segítségünkre. Remélem, hogy a szolnoki gazdák nem fognak húzódozni a ruhakölcsönzéstől, miután ezzel nagy dicsőséget szereznek Szolnoknak. Úgy tervezem, hogy a statisztériát is itt állítom össze, s úgy megyünk majd a felvételek színhelyére. Köszönetet kell mondanom e helyen Borbély György főispán úr őméltóságának, aki nagy megértéssel karolta fel filmünknek ügyét, s úgyszintén hálás szívvel köszönjük Losonczy István és Borbély Gábor urak igazán magyaros úri vendégszeretetét. A filmezés valószínűleg már a jövő hét elején kezdődik, s körülbelül egy hét alatt végzünk is. Az interjú szavai mögött igen nagy perspektívák mutatkoznak Szolnok számára. Ha tényleg olyan sikert aratnak majd Szolnok és környéke festői részletei és a népviseletünk, mint azt Daróczy alezredes olyan határozottan állítja, akkor tényleg igen sok filmezést várhatunk ezután, ami a városnak úgy gazdasági, mint propaganda szempontból rendkívül nagy előnyére válik. S ha ez tényleg bekövetkezik, akkor már most meg kell állapítanunk, hogy Szolnok mindezt nagynevű szülöttjének, Pólya Tibor festőművésznek köszönheti, akinek sikerült a filmvilág figyelmét szülővárosa értékei felé fordítani. Ezért pedig Szolnok hálája és elismerése nem maradhat el. * Lapunk zártakor értesültünk, hogy Kürschner Jenő, a Magyar Filmiroda igazgatója értesítette a Tisza Szálló igazgatóságát, miszerint a filmfelvételek céljából mintegy 30-an f. hó 20-án, vasárnap, Szolnokra érkeznek. A díszes névsor a következő: Daróczy József producer, Gertler Viktor főrendező, Kürschner Jenő a filmiroda igazgatója, Pálmay Lajos rendező és a művészek: Rózsahegyi Kálmán, Rubinstein Erna, Hajdu Eta, Szőke Szakáll, Johannes Reimann, Gyergyay István és Hajmási Miklós. A filmfelvétel vezérkara Szolnokon a Tisza Szállóban fog tartózkodni, és innen járnak ki majd naponta a külső felvételek elkészítésére. (Szolnoki Újság, VIII/99. 1933. aug. 20. p. 1.)
TÖRÖKSZENTMIKLÓSON IS KÉSZÜLTEK FELVÉTELEK AZ „ELLOPOTT SZERDA” CÍMŰ MAGYAR FILMBŐL Amint ismeretes, Vitéz Miklós „Ellopott szerda” című magyar filmjét a Tisza vidékén készítik, így egyes jeleneteket Szolnokon, Tiszaroffon és Tiszaderzsen vettek fel. A rendezőség több magyaros jelenet felvételére községünkben a kálváriai templomot és az alföldi részt találta kiválóan alkalmasnak és két napig itt készültek a felvételek. A darabban Rózsahegyi Kálmán, Hajmási Miklós, Gyergyay István, Szőke Szakáll, Hans Reimann, Rubinstein Erna és Hajdu Eta művészeken kívül több szolnoki és törökszentmiklósi gazdaleány és legény is szerepel. A film művészeti tanácsadója Pólya Tibor szolnoki festőművész, akivel Daróczy József főrendező, Kirchner Jenő igazgató, Gertler Viktor és Pálmay Lajos rendezők működtek közre a felvételeknél. A felvételeket nagyszámú érdeklődő közönség nézte végig. (Törökszentmiklósi Hírek, VIII/35. 1933. aug. 30. p. 2.) Lásd még: Telegdy Lajos: Az „Ellopott szerda” hangosfilm felvételei Törökszentmiklóson MEGYÉNKBEN FILMEZNEK Vasárnap estefelé három nagy, jól felszerelt túra-autó állt meg a szolnoki Tisza Szálló előtt, melyekből nem kisebb művészek szálltak ki, mint Rózsahegyi Kálmán, Gyergyai István, Hajmási Miklós, Szőke Szakáll, Hans Riemann, Rubinstein Erna és Hajdu Eta, akik Vitéz Miklós új magyar filmjében, az „Ellopott szerdá”-ban játszanak. Hétfőn az illusztris társaság Tiszaderzsre utazik, majd művészi tanácsadójuk, Pólya Tibor kíséretében Törökszentmiklósra megy át a filmező társaság, ahol két napig fognak dolgozni. (Tiszaföldvár és Vidéke, V/36. 1933. szept. 3. p. 4.) Lásd még: A tiszaderzsi Lossonczy-kastély 1933-ban és napjainkban
FILMFELVÉTEL SZOLNOKON Akik nincsenek érdekelve, talán nem is tudnak róla, hogy vasárnap, aug. 5-én nagyszabású filmfelvételt készít Szolnokon a Magyar Filmriport Vállalat. Akik pedig érdekeltek, nagy előkészülettel várják azt a pillanatot, amikor gyermekük a felvevőgép elé áll. A fenti vállalat ugyanis egy gyermekfilmet készít, amelynek egyik betéte a szolnoki felvétel lesz. A film címe: Annuska, főszerepben a sok sikert elért fiatal előadóművész Földes Katóval. A vállalat vezetője, Földes Zoltán igazgató a napokban már meg is érkezett Szolnokra, és itt Becker Lajos segédrendezővel megkezdte az előmunkálatokat. Sőt, hogy a szolnoki közönség ne várjon addig, míg elkészül az egész kultúrfilm, aug. 12-én egy matiné keretében bemutatásra kerül a Színház Mozgóban a film szolnoki részlete. Minden jel arra vall, hogy a Magyar Filmriport Vállalat rácáfol arra a támadásra, mely alaptalanul érte városunkban. Ugyanis jártak már Szolnokon ügynökök, akik egy készülő filmre vettek fel jelentkezőket és előlegeket. Azonban azóta sem jelentkeztek a felvétel elkészítésére. Most örömmel kell regisztrálnunk, hogy a Magyar Filmriport Vállalat becsületes törekvése nem azonos a fentiek garázdálkodó munkájával. Már meg is kezdődtek a szereposztások és reméljük, hogy a szolnoki szereplők is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLIV/61. 1934. aug. 2. p. 3.) A VERSEGHY ÉS MŰVÉSZTELEPI FILM SZOLNOKON A Verseghy szobor leleplezési ünnepségéről felvett filmriport a Magyar híradó keretében a „Bécsi bál” című filmmel egy műsorban október 10-től, szerdától kerül bemutatásra a Színház Mozgóban. A filmen az egész ünnepség, valamint az iskolás leányok felvonulása és a Millennium dalkör együttese látható. A Művésztelepről tudvalevőleg ugyanakkor szintén felvétel készült, melyet a mozi igazgatóságának közbenjárására a Filmiroda soron kívül elkészített és a fenti dátumtól kezdve a Verseghy filmmel együtt a mozi bemutat. Ebben a kis filmben felvonulnak a telep művészei, látjuk őket munka és szórakozás közben. Ez a kis film rövidesen Amerikába is kikerül, mint hathatós propagandaeszköze annak az akciónak, mely az amerikai művészeknek szolnoki tanulmányútját lesz hivatva egyengetni. (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, XLIV/81. 1934. okt. 11. p. 4.) HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ IS MEGJELENIK A SZEPTEMBER 17-I SZOLNOKI ORSZÁGOS AGÁRVERSENYEN Már hónapokkal ezelőtt jelentette a Nemzeti Jövőnk, hogy a berlini sport világkiállításra a németek filmet szándékoznak készíteni az ősi magyar sportról, az agarászatról. Éppen ezért az országos verseny, amelyet szeptember 17-én rendeznek meg Szolnokon — a szokottnál is nagyobb keretek között kerül lebonyolításra. Az országos verseny jelentőségét és fényét elsősorban emeli az a körülmény, hogy azon megjelenik vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is. A Német Film Iroda megbízottai már 16-án Szolnokra érkeznek, hogy filmre vegyék az ismerkedési estet is, amely minden évben kimagasló társadalmi eseménye Szolnoknak. (Nemzeti Jövőnk, VI/73. 1937. szept. 15. p. 2.) (e. l.) BESZÉLGETÉS VADNAI LÁSZLÓVAL, AKI SZOLNOKON ÍRJA LEGÚJABB FILMJÉT A következő Vadnai-film külső felvételei Szolnokon készülnek Több ízben rámutattunk már arra, hogy az utóbbi időben Szolnok divatos hely lett, különösen az író- és művészvilág keresi fel előszeretettel ezt a szép, modern tiszaparti várost. Szombat óta ismét érdekes vendége van a városnak. A legnépszerűbb fiatal írónk, Vadnai László érkezett Szolnokra, hogy itt készítse el legújabb filmjét, amelyet már október 14-én kezdenek forgatni Budapesten. A Tisza Szállóban beszéltünk a legnagyobb sikerű magyar filmek írójával. — Nem udvariassági frázis, ha azt mondom, hogy lámpással sem lehet munkára alkalmasabb helyet találni, mint Szolnok. — Itt megvan a csend és megvan a lárma. Ha nyugodtan akarok dolgozni, felmegyek a Tiszapartra néző szállodai szobámba, ha viszont gusztusom támad egy kis szórakozásra, akkor lejövök a lépcsőn, és Budapesten vagyok. — „Az ember néha téved” — ez lesz a címe a darabnak, amelyet most Szolnokon írok. — Végleges elhatározásom, hogy az ezután következő filmem külső felvételeit Szolnokon fogják készíteni. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ez a város népszerűsítése tekintetében mit jelent, hiszen láttuk, hogy milyen hasznára vált idegenforgalmi szempontból a „Meseautó” Lillafürednek, a „Havi 200 fix” Egernek, és a „Hotel Kikelet” Pécsnek. — Igaz, hogy a közeljövőben Amerikába szándékozik menni? — A tavasszal Hollywoodba megyek, már megvan a szerződésem egy nagy filmgyárral. Ezért jött Szolnokra is velem Görög László írókollégám, akitől angolt tanulok. Egyébként a távozásom után a magyar filmgyártásban ő fog az örökömbe lépni. Ezeket mondotta Vadnai László, aki előreláthatólag 8-10 napig marad Szolnokon. (Nemzeti Jövőnk, VI/79. 1937. okt. 6. p. 2.) A SZÍNHÁZ MOZGÓ BEMUTATTA AZ AGARÁSZAT RÉSZTVEVŐINEK A BERLINI KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜLT FILMET Emlékezetes, hogy az ősz elején a szolnoki agárversenyről filmet készítettek, amelyet kivittek a sportvilágkiállításra. Az elmúlt hét péntekjén az országos agárversenyre Szolnokra érkezett előkelő közönségnek díjmentesen bemutatta a sportfilmet a mozi igazgatósága. A színházat félig megtöltő közönségnek nagyon tetszett a jól sikerült film, amely egymásután kétszer is levetítésre került. A mozgó igazgatóságának figyelmes előzékenységét az Agarász Szövetség kiküldöttje köszönte meg Bruckner László igazgatójának. (Nemzeti Jövőnk, VI/91. 1937. nov. 17. p. 3.) A TÁRSADALMI HÍRADÓ FILMET KÉSZÍT SZOLNOKRÓL A Társadalmi Híradó filmvállalat elhatározta, hogy Szolnokról filmet készít. A felvételeket ma, pénteken kezdik meg. A film megörökíti a most lezajló ünnepségeket, de bemutatja majd Szolnokot, mint fürdővárost, mint az Alföld egyik kulturális központját, mint az ipar és kereskedelem egyik életerős városát. A felvételek művészi rendezője Udvary Dezső festőművész. A felvételek több napot vesznek igénybe. 1-2 hét múlva azonban az érdekes híradó bemutatásra fog kerülni a Színház Mozgóban. (Nemzeti Jövőnk, VII/53. 1938. júl. 2. p. 4.) SZOLNOK, MINT FÜRDŐVÁROS A Társadalmi Híradó, amint értesültünk, Szolnokról filmfelvételeket készít, amelyek nem csak a most lezajló ünnepségeket, hanem Szolnokot, mint nyaralóvárost is ismertetni fogja. A felvételek már a napokban kezdődnek, és két héten belül mozivászonra kerülnek az ország minden részében. A rendezést Udvary Dezső festőművész végzi. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, IIL/77. 1938. júl. 3. p. 3.) (e. l.) SZOLNOKON ÍRJA SIKLÓSY IVÁN ÍRÓ A DEBRECENBE KÉNE MENNI ÚJ MAGYAR FILM FORGATÓKÖNYVÉT A film egyik legszebb jelenetét Szolnokon veszik fel Nemrégen hírt adtak a lapok arról, hogy hamarosan új magyar film kerül forgatásra a Hunniában. Filmet készítenek Farkas Imre nagysikerű daljátékából, a „Debrecenbe kéne menni” című kedves, romantikus operettből. A film forgatókönyvét Siklósy Iván, a kitűnő író s a külföldi filmek legszellemesebb magyar feliratírója készíti, aki Szolnokot választotta munkahelyéül, és szerdán már meg is érkezett a Tisza Szállóba. Beszéltünk Siklósy Ivánnal, aki munkájáról s a film előkészületeiről a következőket mondotta: Farkas Imrének ebből a pompás daljátékából nagyszerű magyar filmet fogunk készíteni. A felvételek nagy része Debrecenben és Veszprémben készül, de — s ezt most akarom megtárgyalni György István filmrendezővel — azt szeretném, ha a bankett-jelenetet Szolnokon, a Tisza Szállóban vennék fel, mert ennél szebb, ennél kedvesebb helyet aligha találnánk. Hogyan választotta éppen Szolnokot munkahelyéül? Két hét áll rendelkezésemre a munka elvégzésére, s őszintén megmondva ezt az időt nyugodtan tölthettem volna akár Lillafüreden is. — Hogy mégis Szolnokra jöttem, annak két oka van. Először is, mert egyszer jártam már ebben a gyönyörű tiszaparti városban, ahol csend és kényelem mellett szórakozást is találhat az ember, másodszor pedig kabalából választottam Szolnokot. Vadnai László itt írta a Hotel Kikelet című filmet, melynek óriási sikere volt, Lestyán Sándor is írt már itt sikeres filmet, Szolnok tehát jó kabalának bizonyult. — A munkám ugyan az egész napomat leköti, mégis módját fogom ejteni, hogy a város tüzetesen megnézzem, s ha akad még alkalmas hely, akkor esetleg a film több jelenetét Szolnokon is vesszük fel. (Nemzeti Jövőnk, VII/59. 1938. júl. 23. p. 3.) A KÉSZÜLŐ ÚJ MAGYAR FILM RENDEZŐJE A KÜLSŐ FELVÉTELEK NAGY RÉSZÉT SZOLNOKON AKARJA KÉSZÍTENI Pár nappal ezelőtt jelentettük, hogy Siklósy Iván, a kitűnő filmíró Szolnokra érkezett, s itt írja meg a készülő új magyar filmnek, a „Debrecenbe kéne menni” című daljátéknak forgatókönyvét. Vasárnap Szolnokon járt György István, a tehetséges rendező és Falus István filmproducer, hogy a film egyes részleteit megtárgyalják Siklósy Ivánnal, aki Tisza Szálló-beli lakásán bezárkózva dolgozik a forgatókönyvön, amellyel augusztus első napjaira el kell készülnie. A Nemzeti Jövőnk munkatársának alkalma volt beszélgetni György István rendezővel, aki legutóbb az „Örök titok” című film pompás rendezésével aratott hatalmas sikert. — A Farkas Imre daljátékából készülő új magyar filmnek — mondotta György István — egész bizonyosan óriási sikere lesz. Siklósy Iván barátom a forgatókönyv egy részével már elkészült, s mondhatom, hogy remek munkát végzett. — Először úgy volt, hogy csak a bankett jelenetet vesszük fel Szolnokon. Most azonban úgy látom, hogy ez az aranyos város rendkívül alkalmas arra, hogy a külső felvételek jelentős részét itt csináljuk meg. — A végleges döntés természetesen csak a forgatókönyv elkészülése után lesz a felvételek ügyében, csak ezután kezdjük meg a tárgyalásokat az illetékesekkel. — Az azonban egész bizonyos, Szolnok nem fog kimaradni ebből a filmből, sőt a jövőben is többször fogunk gondolni erre az igazán gyönyörű, fejlődő tiszaparti városra, amelyben a kisvárosi képtől a világvárosi nívóig mindent meg lehet találni. (Nemzeti Jövőnk, VII/60. 1938. júl. 27. p. 1.) SZOLNOKI ÍRÓNŐ NAGY SIKERE Megfilmesítik S. Sovány Mária „Tavaszi Láng” című regényét Az idei könyvpiac egyik legnagyobb sikerét a szolnoki írónő Suchyné Sovány Mária „Tavaszi Láng” c. regénye aratta. Értesülésünk szerint most a kiváló írónő nagysikerű regényét megfilmesíti Hansz Mária filmgyártó kft. Ez a név maga is garancia arra, hogy a modern filmgyártás legtökéletesebbjét nyújtja az országszerte annyira kedvelt és kedves regény megfilmesítésével. Hansz Mária filmgyára készítette a hatalmas sikert elért „Tóparti látomás és az „Elnémult harangok”-at. A „Tavaszi Láng” c. két nagy sikert elért film méltó utódja lesz. Szolnokon is készülnek felvételek. A gyönyörű szép Tisza szálló, Vár és Tiszapart lesz megörökítve. A felvételeket már a nyár folyamán be is fejezik. Az őszi évad újdonsága lesz e film. Minden szolnokit örömmel tölt el a tudat, hogy a szolnoki írónő kiváló műve budapesti viszonylatba is felkeltette a leghivatottabb körök elismerését. A főszereplő András — Nagy István, az öreg 97 éves gazdálkodót, Somlay vagy Csortos fogja alakítani. A női főszereplő valószínűleg Szeleczky Zita lesz. A film zenéjét Fényes Szabolcs, a nagysikerű operettek filmslágernek szerzője szerzette. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, LI/35. 1941. máj. 11. p. 2.)
HAMAROSAN BEMUTATÁSRA KERÜL SUCHY ÁRPÁDNÉ „BENEDEK HÁZ” C. FILMJE Lapunk kitűnő munkatársának, Suchy Árpádnénak „Tavaszi láng” c. regényéből — amelyet korábban már részletesen méltattunk — most film készült, amelyet „Benedek ház” címen a közeljövőben a budapesti Scala filmszínházban mutatnak be elsőnek. A filmet a Hansz Mária és Cserépy Arzén gyár készítette, és rendezője Bánky Viktor. A szerepeket a magyar filmművészek legkiválóbbjai játsszák. Katikát Szörényi Éva, Andrást Nagy István, az öreg Várnait Somlai Artúr játssza. Kisebb szerepekben még Simon Marcsa, Ladomerszky Margit, Kamarás Gyula és mások játszanak. Meggyőződésünk, hogy az új film sokáig műsoron marad, és itt, a kitűnő szerző városában, Szolnokon is hamarosan bemutatásra kerül. […] (Szolnok és Vidéke, XXV/102. 1943. dec. 22. p. 2.) BENEDEK HÁZ címen csütörtökön, március 2-án mutatja be a Színház Mozgó lapunk munkatársának, S. Sovány Máriának „Tavaszi láng” című regényéből készült filmet. A film már február 27-étől két budapesti bemutató filmszínházban, a Scalában és a Casinóban óriási sikert ért el. (Szolnok és Vidéke, XXVI/17. 1944. febr. 26. p. 3.)
SUCHY ÁRPÁDNÉ REGÉNYE FILMEN Beszámoltunk már arról, hogy lapunk munkatársának, Suchyné Sovány Mária írónőnek a Tavaszi Láng című regényét Dallos Sándor átírta filmre, s a budapesti bemutató után most van műsoron Benedek ház címen a szolnoki Színház-Mozgóban is. Az előadásnak rendkívül nagy sikere van. Naponkint mindegyik előadáson zsúfolásig megtölti a közönség a színház hatalmas nézőterét. A jegyek már napokkal előbb elővételben elkeltek. A Bánky Viktor rendezésében készült film főszereplői Szörényi Éva, Somlay Artúr és Nagy István. (Szolnok és Vidéke, XXVI/19. 1944. márc. 4. p. 3.) |
||||||||||||||||||||
Lásd még: FILMHÍRADÓK ONLINE Nemzeti Filmintézet Filmarchívum |
| Kezdőlap | Adattár |
