Ismereteink szerint először a garamszentbenedeki apátság alapítólevele említi 1075-ben „Zunde” földjét, az apátság tenyői monostorának birtokát, mely Varsány fölött, Szolnoktól egy óra járásnyira fekszik. (1470-ben Zonda, 1571-ben Szonda, 1799-től Szanda, 1944-ben Szandaszöllő néven említik.)

Az 1440-es években Szolnokkal együtt Szandát is megszerzi Brankovics György szerb fejedelem. Az 1448-as rigómezei vereség, Brankovics árulása után Hunyadi János elkobozza a szerb fejedelem magyarországi birtokait, így Szanda is királyi birtok lesz. Az 1571. évi török defterben pusztaként szerepel, melyet a szolnoki Mahmud bej bérel. Szolnokkal együtt, 1685-ben szabadul fel a török iga alól.

Az 1700-as évek második felében a Keglevich-család birtokolja. 1775-ben szerződést köt egymással Keglevich Károly és Szolnok mezőváros, mely alapján az akkor lakatlan pusztán 210 szolnoki gazda szőlőskertet létesít. Az évszázad végén megalakul a hegyközség, melynek élén a hegybíró áll. (Az 1880-as évek elején váltja fel a korszerűbbnek tartott érdekvédelmi szervezet, a közbirtokossághoz hasonló szőlőbirtokosság.)

A szolnoki ferencesek háztörténete 1776-ban négy gyónásra jogosult személyről (két férfi, egy nő és egy leány) tud, tehát alig tekinthető többnek az állandó lakosok száma. 1828-ban még mindig csak egy lakóház áll itt, melyben kilencen élnek. Az 1830-as évektől vannak adatok arra, hogy szolnoki bérlők vágómarhatenyésztést folytatnak a szandai réten. 1841-ben Keglevich Miklós felajánlja Szolnok városnak megvételre szandai birtokát, melyet az – anyagiak hiányában – nem fogad el. Ezért a gróf egy évvel később Wodianer Sámuelnek adja el. A Wodianer család tagjai maguk igazgatják a birtokot, a pusztán kastélyt, 1854-ben családi kriptakápolnát építtetnek. Az 1896. évi nagy, országos ezredévi kiállításon báró Wodiáner Albert szandai uradalmának bemutatkozása „nemcsak csinos, de szaktekintetben is igen érdekes”.

Szanda a 2. katonai felmérés 1860-ban készült térképén.

1863-ban 93-an laknak a szőlőkben. A szőlőtermesztők letelepülése a parcellák 1866-ban történt megváltása után gyorsul fel. 1900-ban már 1667 az állandó lakosok száma: kisbirtokosok, a Wodianer-uradalom által alkalmazott kb. 100 mezőgazdasági cseléd. A XX. század első éveiben az erdélyi származású Nemes család birtokába jut a több mint négyezer holdas uradalom. Ők már Budapesten laknak, az 1920-30-as években Geiger Jenő bérli a birtokot.

1889-ben állíttatja az első kő feszületet a szandai közbirtokosság. 1891-ben épül fel az első iskola. (Az 1920-as évek végén Újszandán építenek népiskolát.) 1898. augusztusában a szandai uradalomba jön Herman Ottó, a magyar juhász, gulyás, csikós, kanász életviszonyainak tanulmányozására. 1901-ben megalakul a „Szolnoki Szőlőbeli Olvasókör”. 1902-ben állítják fel Szent Orbán szobrát. 1903. március 7-én látja meg a napvilágot a később neves szobrásszá váló, szülőhelyének nevét felvevő Szandai Szabó Sándor. 1904-ben postahivatal nyílik „Szanda szőlőhegyen”. 1911-ben „a postai szállítások eszközlésére Szolnok-Pusztaszanda-Szandaszöllők-Rákóci között automobil közlekedést vezetnek be, mely a postai szállításon kívül személyszállítást is fog űzni”. Ugyanebben az évben tartják az első „repülőnap”-ot a szandai réten, s kápolnát építenek Szent Orbán tiszteletére. (Ennek 1934-es bővítésével alakul ki a mai plébániatemplom.) 1927-ben Szolnok város képviselőtestülete Szandapuszta közigazgatási teendőinek ellátásával egy tisztviselőt bíz meg, aki a helyszínen intézi a közel 2000-es lélekszámú lakosság ügyeit. Ugyanekkor Orosz György iskolaigazgató a pusztabírói feladatok végzésére kap megbízást. A közvilágítás 1927-től, a háztartások villamosítása 1928-tól kezdődik. 1933-ban megalakul a Gazdakör, mely 1938-ra „modern kis székházat” építtet. 1939-40-ben felépül a katonai repülőtér, melyet később bővítenek, s ahol 1943 márciusában már németek is tartózkodnak.


Az 1926-ban állított
Turcsányi-kereszt újraszentelése 1995-ben
A Szent Orbán templom
Fotók:
Kósa Károly, 1995, 2007, 1995.
A Szent Orbán-szobor
régebbi helyén,
a Kis János utcában

A németeket 1944. októberének végén űzik ki a szovjet csapatok. Az 1945. évi földreform után néhány hónappal termelőszövetkezetet alapítanak a kisbirtokosok 1700 kh kiosztott szántó megművelésére. Ez a közös gazdálkodás nem bizonyul eredményesnek. (1950-ben alakul meg az évtizedeken át működő Vörösmező Termelőszövetkezet.) 1948-ban ismét postaügynökséget, 1949-ben telefont „kap” Szanda. Ugyanebben az évben helyezik ide a Kilián György Repülő-hajózó Iskolát. (1967-ben főiskolai rangot kap, ma a Nemzetvédelmi Egyetem része.)

A terület 1951-ben önálló községgé válik: a Szolnoktól elszakadó 4300 kh területű Szandapuszta egyesül az addig Törökszentmiklóshoz tartozó Tenyősziget pusztával és a Derzsi-gát nevű határrésszel. Az új község a már régóta használt Szandaszőlős nevet kapja, első tanácselnöke Fancsali Mátyás.

Az önállóság csak 1962-ig tart, ezután Szolnok egyik városrésze lesz Szandaszőlős…


A frissen felépült „kultúrház” 1962-ben.
(Szolnok megye ma és holnap. Szolnok, 1962.)
Az új bölcsőde 1985-ben. Kardos Tamás felvétele.
(Szolnoki Közélet, 1985/3.)

A Szandaszőlős – A városrész lapja első, 2000. júliusi számában közölt írás digitális, illusztrált változata.

Kezdőlap
Irományok