Lassanként elmúlnak a szenzációs arzénperek, amelyek feltárták, hogy alföldi színmagyar falvakban a kultúrától teljesen elzárva, asszonyok mérgezték férjeiket, alattomosan, évtizedeken keresztül, arzénméreggel, míg fel nem derítette a szörnyű bűnöket, a borzalmas gyilkosságokat az eredményes csendőri nyomozás. Legtöbbjüket már elérte az igazságszolgáltatás sújtó keze, de még sokan vannak, akik bűnét ezután fogja megpecsételni a megtorló ítélet.
A legközelebbi arzéntárgyalás holnap lesz a törvényszéken. A Folkusházy-tanács tárgyalja Rabb Lászlóné szül. Szilágyi Emília 66 éves tiszakürti asszony bűnügyét, aki azért kerül a vádlottak padjára, mert férjét Szakács Dánielt, a halála előtti hetekben borban beadott arzénnel megmérgezte, amitől az 1926. november 4-én meghalt. Rabb Lászlóné úgy a nyomozás során, mint a vizsgálóbíró előtt tagadott, csak azt ismerte be, hogy panaszkodott Tálas Mihálynénak durva, részeges férjére, aki egyszer rá is lőtt. Tálasné sósborszeszes üvegben hozott neki olyan orvosságot, amitől férje leszokik az italról, de ez a szer nem vált be, mert Szakács utána még jobban ivott. Mint később megtudta Tálasnétól, az orvosság olyan bor volt, amelybe Tálasné békát fojtott bele. Ezzel szemben tanúvallomások vannak, amelyek szerint Szakács Dánielnek gyomorgörcsei voltak és gyanakodott is, hogy megmérgezi felesége.
Rabb Lászlóné az első olyan vádlott az arzénperekben, aki szabadlábon védekezik.
A vádat a holnapi tárgyaláson is Kronberg János kir. ügyész képviseli, a védelmet pedig dr. Radnai Ferenc látja el.

A budapesti gyűjtőfogház rabkórházában vasárnap hosszú betegeskedés után meghalt özv. Csabai Gyuláné szül. Szabó Krisztina nagyrévi asszony, akit a szolnoki törvényszék Fuchs tanácsa a múlt év december 28-án 15 évi fegyházra ítélt.
Csabainé ügyét a második arzéntárgyaláson intézte el a bíróság. Csabainé Fazekasné Oláh Zsuzsi bábaasszony felbujtására 1921. április havában arzénnel megmérgezte beteges férjét, Csabai Gyulát, aki a mérgezésbe bele is halt. Csabainé a csendőrök előtt beismerte bűnét, de a vizsgálóbíró előtt és a főtárgyaláson már mindent tagadott. Elmondotta, hogy szülei akarata ellenére ment feleségül Csabaihoz, aki állandóan részeges volt és csakhamar elverte a hozományát. Később őt is és gyermekeit is kínozta, ellenben kenyeret nem keresett számukra. A tanúk részben igazolták Csabainé vallomását és a törvényszék özv. Csabainét az összes enyhítő körülmények figyelembevételével csupán tizenöt évi fegyházbüntetésre ítélte. Az elítélt asszonyon már a tárgyaláson meglátszott, hogy súlyos beteg. Kérte is szabadlábra helyezését, de kérelmét elutasították és felszállították Budapestre a rabkórházba, ahol vasárnap befejezte bűnös életét.

Arzéntárgyalás... A nagy esküdtszéki terem padsorai üresen ásítanak. Hallgatóság? Nincs. Csak a tanúk sötétlenek a padokban szétszórtan, mikor kihallgatták őket. Így néz ki egy kövér világszenzáció az utolsóelőtti tárgyaláson. Ki hinné el, hogy nemrégen egymást ölték volna az asszonyok a jegyekért! És ma? ... Ma szabad az út és nincs kíváncsi, aki meghallgassa Rabb Lászlóné Szilágyi Emília 66 éves görnyedt hátú tiszakürti asszony csökönyös tagadását a Folkusházy tanács előtt, amellyel le akarja győzni az igazságot.
*
Most Rabb Lászlóné, amikor a vádlottak padján ül. Háta mögött nem ül szuronyos fegyházőr. Volt már Vincze Benjáminné és Szakács Dánielné is. Kotyogó vénasszony, aki mindenkit letromfol, túlbeszél, de az igazság az, hogy ő nem adott arzénes bort második urának Szakács Dánielnek, ő nem érzi magát bűnösnek egy „csipetnyit” se. Mindenki hazudhat amit akar, de az az igazság, hogy az ura „borbetegségben” halt meg.
*
Jönnek a tanúk sorjában. Zsoldos György, Szilágyi Mihály és felesége, Kutass László. Primitív, egyszerű emberek, akik jó házaséletnek nevezik még azt is, ha egymásra lövöldöznek, mint Szakácsék. Tálasné elmondta az esetet, hogyan adott 10 kiló körtéért orvosságot, ami nem volt egyéb, mint bor, amibe béka lett fojtva. Nagyszerű szer az ivás ellen. Nem is szokott le soha Szakács uram az italról. Sőt utána jobban kívánta. Itt van Bulcsú dr. is, a falu orvosa fehér kesztyűben a bíróság előtt. Idegcsillapítót adott. Luminált és veronált, mert szegény Szakács szerinte bolond volt. Rabbné első férje is az volt. Tehát eddig Rabbné két férjét bolondította meg.
*
Az orvosszakértők, dr. Orsós J. Imre és dr. Kánitz Izidor azt mondják kereken és minden kertelés nélkül, hogy Szakácsot arzén ölte meg. Apró adagokban, borban beadott arzén, ami nem okozott se hányást, se hasmenést.
Kelemen Endre Zoltán ellenőrző orvosszakértő pedig vitázik, hogy nincs mérgezési tünet, nem lehet mérgezés. A jó Isten tud ebben csak eligazodni, mert az tagadhatatlan, hogy arzén volt Szakács hullájában. De ki adta? ...
*
Kronberg ügyész meg van győződve Rabbné bűnösségéről éppen úgy, mint dr. Radnai védő az ártatlanságáról. De nincs bizonyíték. Sem arra, hogy bűnös, sem arra, hogy ártatlan Rabbné. Az ügyész beszéde is meggyőző, a védőé nem kevésbé. Az ember nem tudja mit jósoljon, amikor a Folkusházy tanács ítéletre visszavonul.
*
Folkusházy elnök ítéletet hirdet. Egészen üres a terem. A tanúk elutaztak délben. Kongnak a szavak. Nincs izgalom, nincs szörnyülködés, nincs részvétmorajlás. Nincs is rá szükség. A bíróság ítélete felmenti Rabb Lászlóné, Szilágyi Emíliát bizonyítékok hiányában. Az ügyész fellebbez, és az a két ember, aki muszájból végigunatkozta a tárgyalást, örömmel rohan el.

Szombaton délelőtt a legelső arzénes ügyek egyike került az Ítélőtábla elé. Cseri Lajosné B. Szűcs Lídia tiszakürti asszony ellen azért emelt gyilkosság büntette címén vádat az ügyészség, mert 1926. októberében anyját és apját, akiknek az eltartása reáhárult, megölte. A vádirat szerint Cseri Lajosné B. Szűcs Lídia öreg szüleit nem szívesen gondozta, többször panaszkodott ismerősei körében, hogy nagy teher számára a két öregember ellátása és végül megfogamzott benne az az elhatározás, hogy — amint akkoriban dívott azon a vidéken, — arzénnel pusztítja el az öregeket. Néhánynapi megfontolás után anyjának teában, atyjának borban adott be arzént — szólt a vád — és bár a két öregember halála után konkrét bizonyíték nem merült fel Cseri Lajosné B. Szűcs Lídia bűnössége mellett, az ügyészség kétrendbeli gyilkosság bűntette címén vádat emelt ellene, mert a közvetett bizonyíték egész láncolata Cseri Lajosné B. Szűcs Lídia ellen szólt.
A szolnoki törvényszék Fuchs tanácsa a bizonyítási eljárás lefolytatása után meg is állapította Cseri Lajosné B. Szűcs Lídia bűnösségét és a súlyosbító körülményekre és az előre megfontolt, konokul végrehajtott gyilkosságért halálra ítélte.
Az ítélet ellen Lévay Tibor dr. és Kovács Gábor dr. védők és az elítélt fellebbezést jelentett be és így került az ügy az ítélőtábla Gadó-tanácsa elé, amely rövid tanácskozás után kihirdette a Tábla ítéletét, amely szerint a halálos ítéletet megváltoztatja és a vádlottat a kétrendbeli gyilkosság bűntettének vádja alól bizonyítékok hiányában felmenti s egyúttal elrendeli azonnali szabadlábra helyezését.
Az ítélet, miután a főügyész megnyugodott, jogerőssé vált.

A tiszazugi halálfalvak rémdrámájának utolsó felvonása kerül kedden, október 14 én a szolnoki törvényszék Fuchs-tanácsa elé. Az utolsó kilenc mérgező asszony áll a bíróság előtt.
A nagy tárgyalás első vádlottja özv. V. Takács Lajosné szül. Kiss Róza 70 éves vagyonos nagyrévi asszony. Egy rendbeli gyilkosság bűntettével, hat rendbeli felbujtással és egy gyilkosság kísérletével vádolja az ügyészség, mert 1911. január 21-én megmérgezte férjét, azt követőleg pedig Beke Mihálynét, Pápai Ferencnét, Murányi Zsigmondnét, Bodnár Takács Lajosnét, Cser Lajosnét és Balog Józsefnét rábeszélte arra, hogy hozzátartozóikat tegyék el láb alól, és ugyanerre rávette Nagy Károlynét is, akinek a férje halálát mégsem arzénmérgezés okozta.
A másodrendű vádlott özv. Beke Mihályné, szül. Székely Sára 60 éves asszony, 1918. szeptember 18-án mérgezte meg a férjét.
A harmadik vádlott Balog Józsefné szül. Sülyi Mária 48 éves, 1913. január 28-án szabadult meg az urától a beadott arzén utján.
A negyedrangú vádlott a 46 éves Murányi Zsigmondné szül. Pető Róza, akit azzal vádol az ügyészség, hogy első férjét Tálas Sándort mérgezte meg 1915. március 5-én.
Az ötödik vádlott a 68 éves Bodnár Takács Lajosné, szül. Takács Erzsébet, aki 1911. november 15-én küldte a másvilágra férjét a vádirat szerint.
Cser Lajosné, szül. Kürti Anna 45 éves két újszülött gyermekét ölte meg a biztos szerrel, 1916-ban Cser Jusztinát, míg 1923. január 17-én Cser Istvánt, azon kívül apósát, id. Cser Istvánt mérgezte meg 1912. december 20-án.
Pápai Ferencné, szül. Maróti Máriát azzal vádolják, hogy apját, Sülyi Józsefet mérgezte meg 1915. május 6-án.
Nagy Károlyné szül. Pápai Eszter férjét akarta megmérgezni, de K. Takács Lajos természetes halállal halt meg.
A legérdekesebb vádlott azonban Fazekas Mária, aki lánya és a községi bábaságban utóda néhai Fazekas Gyuláné szül. Oláh Zsuzsinak, az egész mérgezési bűnszövetkezet szellemi vezérének. Azzal vádolja az ügyészség, hogy ő ölte meg Cser Lajosné két csecsemőjét. Fazekas Mária úgy a csendőrök, mint a vizsgálóbíró előtt ártatlanságát hangoztatja, és azt állítja, hogy nem is tudott anyja bűnös üzelmeiről semmit.
Nagy Kálmánné és Balog Józsefné szabadlábon védekeznek.
Ezt a 9 vádlottat vádolja legközelebb Kronberg János ügyész.
A közönség érdeklődése még egyszer Szolnok felé fordul, mert a múlt év borzalmas bűnsorozatának utolsó tárgyalása bővelkedni fog izgalmakban, szenzációkban és szörnyűségekben, hogy azután lassan mindenki feledni igyekezzék és feledni is tudja, hogy volt idő, amikor több faluban asszonyok megölték férjüket, apjukat, gyermekeiket vagyonért, vagy mert teher volt számukra, vagy útjukban állott bűnös szerelmüknek.

A teremben szép számmal ülnek. Eljöttek az emberek, főleg az asszonyok, hogy mikor utolsót lobban a tiszazugi halálfalvak arzénes szenzációjának tüze, még egyszer kigyönyörködjék magukat a mesterséges halál sötéttekintetű falusi angyalainak tagadásában és vergődésében.
A Fuchs tanács előtt ülnek a vádlottak padján az asszonyok. Kilencen, falusi vén, már nem is nő, jellegzetes fekete uniformisban, mintha jelképeznék a bűnt, amivel vádolva vannak.
Az első V. Takács Lajosné Kiss Róza, aki dacára annak, hogy most tagad, megölte férjét és a sikeren felbuzdulva, önzetlenül javára akart lenni „szenvedő” asszonytársainak bölcs tanácsával, hogy miként lehet megszabadulni a részeges, durva férjtől, vagy a szerelmével üldöző apóstól. Beismerte a csendőröknél és a vizsgálóbíró előtt is, maga mellé ültette nyolc páciensét a vádlottak padjára, de most a tárgyaláson úgy tagad, mint egy Lucifer és olyan néma, mint egy egyiptomi szfinx. Pedig az orvosságos üveget is megtalálták a férje koporsójában, amibe a mérget tette.
Beke Mihályné Székely Sára annak idején szívesen vette V. Takácsnétól azt a jó arzénnel fűszerezett rántott levest l liter eperpálinkáért és adta urának, ahogy a vizsgálat során mondta, de most „zavartával” védekezik és azzal, hogy ráripakodtak. Ő ártatlanabb, mint a ma született bárány. Minden bosszú és rágalom, amit itt rá mondanak.
Pápai Ferencné Maróti Mária 70 éves apósát, aki szerelmével üldözte őt a 26 éves ártatlanságot, mérgezte meg gulyásban beadott méreggel, amit neki is V. Takácsné jó szíve juttatott ingyen és bérmentve. Ő szegény belefáradt a sok vallatásba. Azért vallott.
Murányi Zsigmondné, Pető Róza is dehogy mérgezett, nem is ismeri V. Takácsnét, csak az igaz, hogy a dajkája tetves volt és a fejét kenegették légykőoldattal, azzal irtották a bogarakat. Nem a szeretője miatt mérgezett, akivel elszökött a férjétől.
Bodnár Takács Lajosné, Takács Erzsébet végig tagadott. Most is. Egy perc alatt végez Fuchs elnök a kihallgatásával.
Fazekas Mária a tagadás világbajnoka lehetne, mert ő még az „Isten minisztériumában” se vallja be, hogy „arzénezte” a csecsemőt. Méltó lánya a nagyrévi szörnynek Oláh Zsuzsinak, akinek úgy látszik jobb keze volt, de ő azt mondja, nem bűnös. Majd elválik.
Cser Lajosné, Kürti Anna a tárgyalás egyetlen vádlottja, aki „bűnösnek érzi magát” és megmondja az igazat, hogy megmérgeztette két gyermekét és az apósát is. Sírva könyörög a büntetésért, hogy háborgó lelkiismerete megnyugodjék. Ez nagyon furcsa a többiek cinizmusával szemben.
Nagy Károlyné, Pápai Eszter a férjét és Balog Józsefné, Sülye Mária az apját mérgezte meg. Mi sem természetesebb, minthogy mindketten tagadnak.
Ezután másfél napig a tanúk serege jön, vall, bizonyít és eltűnik hátul a padokban. A védők közül dr. Rosti Mihály komoran, dr. Virág Gyula joviális arccal, dr. Móra Lajos ábrándosán néznek szembe kollégáikkal: dr. Kovács Gáborral, dr. Kőváry Miklóssal, dr. Sebestyén Mihállyal és dr. Fisch Dezsővel. Közben pereg a nagyrévi bűn unalmas és megunt filmje.