![]() |
||||
AZ
EZREDÉVI ÜNNEP TÖRTÉNELMI DÍSZMENETE
Vágó Pál festőművész nagyszabású terve 1895–1896-ban — a Vasárnapi Újság korabeli tudósításai — |
||||
A MILLENNIUMI TÖRTÉNETI DÍSZMENET Vágó Pál jeles művészünk a
millenniumi ünnepekre oly díszmenethez készít rajzokat, mely korhű
jelmezes csoportokban mutatná meg Magyarország ezeréves történetét, a
honfoglalást, a királyi udvarok fényét. Feltüntetné a különböző idők
viseletét, fegyverzetét. Vágó Pál a tervezet rajzait a Strobl-féle
szobrászati mesteriskolában állította ki. Az ezredéves kiállítás
parlamenti nagybizottságának több tagja és elnöke, Wekerle Sándor is
megtekintette a díszmenet tervezeteit, azokat helyeselte s megígérte,
hogy a terv megvalósítása érdekében minden lehetőt el fog követni. Épp
úgy elismerését fejezte ki Wlassics Gyula kultuszminiszter is, ki
szintén megtekintette Vágó vázlatait.
(1895. máj. 12.)K. P. AZ EZREDÉVI ÜNNEP TÖRTÉNELMI DÍSZMENETE (Vasárnapi Újság, 42. évf. 20. szám, 1895. május 19. p. 313–314.) [Ön bizonyára honlapom e fenti írás digitalizált változatát tartalmazó oldaláról érkezett. Ha nem — vagy vissza akar térni oda —, akkor kattintson a fenti címre!] A MILLENNIUMI TÖRTÉNETI DÍSZMENET Az ezerév történetét feltüntető
millenniumi díszmenet iránt, melynek terveit Vágó Pál festőművész már
elkészítette, mind nagyobb érdeklődés mutatkozik úgy a társadalomban,
mint a kiállítás intéző köreiben. A terveket megnézte Wlassics Gyula
közoktatásügyi miniszter is; a művésznek az előmunkálatokra 2000 frtot
utalványozott és a díszmenetet intéző albizottságba az országos
képzőművészeti tanácsból kiküldte Hampel József múzeumi őrt, Benczúr
Gyula festőművészt és Alpár Ignácz műépítészt. A magyar képzőművészek
egyesülete szintén külön bizottságot alakított, hogy az a művészt nagy
munkájában támogassa. Wlassics közoktatásügyi miniszter kijelentette,
hogy a hazafias és művészi tekintetben nagy jelentőségű terv
megvalósítására minden lehetőt elkövet.
(1895. jún. 23.)
A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET A millenniumi történelmi
díszmenet terveinek készítésével Vágó Pál festőművész gyorsan halad
előre. A nagy munkához szakkörök ajánlatára munkatársakul Gyárfás Jenő
és Nemes Mihály történeti festőművészek léptek a mester mellé, a kik
részt vesznek az egyes csoportok részletes kidolgozásában. Vágó Pál
szerencsés gondolatját a székes főváros tanácsa is pártolólag terjeszti
a közgyűlés elé, azzal a javaslattal: jelentse ki a közgyűlés
óhajtását, hogy a történelmi díszmenet fölvétessék a kiállítási
ünnepélyek sorába, s már most utasítsa a tanácsot, hogy azon esetre, ha
ez megtörténnék, az erkölcsi és anyagi támogatás tekintetében tegyen
előterjesztést. Kecskemét város törvényhatósági bizottságában is
melegen ajánlotta Beniczky főispán Vágó tervezetét a megyei bandérium
helyett.
(1895. jún. 30.)A »Nemzeti Szalon« művészeti egylet választmánya e hó 25-én tartott ülésén Margitay Tihamér alelnök indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy a díszmenet érdekében országos mozgalmat indít. A választmány megbízta az igazgatóságot, hogy érintkezésbe lépve Vágó Pállal, egy memorandumot készítsen s azt a kultuszminiszternek küldöttség útján adja át. A memorandumban, tekintettel arra, hogy a »Nemzeti Szalon«-nak minden magyar művész tagja, azt fogja kérni, hogy a díszmenet rendezésével ez egyletet bízzák meg. A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET Vágó Pál történelmi
díszmenetének terve iránt egyre növekszik az érdeklődés. A »Nemzeti
Szalon« igazgatósága elhatározta, hogy a terv megvalósítása érdekében
memorandumot nyújt be Széll Kálmánnak, az ezredéves országos bizottság
elnökének, Wekerle Sándornak s ismert műbarátoknak is. Ebben az
emlékiratban hangsúlyozni fogják, hogy a díszmenet csak abban az
esetben rendezhető a megfelelő fénnyel, ha az ügy anyagi részét
szeptemberig elintézhetik; egyúttal kérni fogják, hogy a menet művészi
rendezését és a teendőket a Nemzeti Szalon-ra bízzák, mert ennek minden
magyar művész tagja. Ezen kívül az igazgatóság felhívást fog intézni a
törvényhatóságokhoz, a kultúregyesületekhez, a kaszinókhoz, anyagi és
erkölcsi támogatást kérve tőlük. A díszmenet tervrajzain Vágó folyton
dolgozik, és most színezi. Debreczen város érdeklődése folytán a művész
a reformáczióból is érdekes képet sző a menetbe s a mohácsi vészt is
bele veszi. Nagyobb szerepet szánt a művész a horvát, szerb és román
nemzetiségeknek is, kik Hunyadi János vitézei között nagyobb számmal
lesznek láthatók; a szerbek bevándorlása is föl lesz tüntetve. Az
Anjouk korában a vándor kereskedők és iparosok (az izmaeliták és
örmények) csoportja is új lenne, Hunyady Mátyás diadalszekere után
pedig egy sajtógép következnék. A napokban megkezdik a
kosztümkészítést, s mindenek előtt egyes próbababákat öltöztetnek föl.
(1895. júl. 14.)A MILLENNIUMI TÖRTÉNETI MENET Vágó Pál festőművészünknek a
millenniumi ünnepekre tervezett történeti menetét, mely az ezeréves
múlt főbb eseményeit elevenítené meg színgazdag csoportokban, minden
körben nagy rokonszenvvel fogadták. Annak kivitelét a képviselőház
millenniumi bizottsága is kívánatosnak mondta ki, s fölvette az
ünnepélyek sorozatába. A Nemzeti Szalon, a képzőművészek és műpártolók
egyesülete pedig arra vállalkozott, hogy a nagy és szép tervet
megvalósítsa, mert a díszmenet terve művészi alkotás, s az ünnepélyek
méltóságát emelni fogja. Kivételéhez azonban nem közönséges eszközök s
így az egész magyar társadalom lelkesedése, erkölcsi és anyagi
támogatása szükséges. Az egyesület végrehajtó bizottságot alakított,
mely most körlevelekkel fordul a megyei és városi hatóságokhoz, az
egyesületekhez és magánosokhoz, kérve a hathatós támogatást. A fölhívás
többi közt ezeket mondja:
(1895. szept. 1.)»Mint az egész nemzetet érdeklő rendkívül díszes felvonulás és később mint festmény is sokszorosítva a történettanítás hatalmas segédeszköze leend s nemzedékről nemzedékre fogja ápolni — szítni a hazaszeretet lángját. A fennmaradó korhű jelmezek, fegyverzetek, hangszerek, lószerszámok egy történeti jelmez-múzeum alapját fogják képezni s lehetetlen, hogy ez után a történelmi festészetre jótékony hatással ne legyen. A történeti felvonulás megvalósítása csak társadalmi úton lehetséges. Óriási anyagi áldozattal csak az egész nemzet lelkesedése alkothatja meg. Az anyagi eszközök java része immár biztosítva van. A magas kormány, a megyék és városok egy része támogatásukat elvben már kimondották. De ez még mindig nem elegendő arra, hogy e nagy mű kivitelét biztosíthassa.« Kéri tehát a fölhívás a hatóságokat, hogy terjesszék az ügyet pártolólag az illetékes fórum elé; a díszmenet tervének kivitelét minden más eddig szokásos bandérium kérdésének mellőzésével anyagi és erkölcsi támogatásra ajánlani szíveskedjenek, az esetleg utalványozandó összeget az ezredéves történeti felvonulás javára a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez küldjék el, a megye, város délczeg ifjait a felvonulásban való részvételre hívják fel. Minden csoport, minden személy korhű felszerelésének költségére, valamint a díszmenetre nézve felmerülhető minden kérdés tekintetében, kimerítő tájékoztatást mindenkor készséggel nyújt a végrehajtó bizottság, mely az elhatározásokat szept. 15-kéig kéri közölni vele. A MILLENNIUMI DÍSZMENET FESTMÉNYE A Vágó Pál által tervezett
millenniumi díszmenet ügyében Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter
leiratot intézett az orsz. magyar képzőművészeti tanácshoz, melyben
közli vele, hogy a díszmenet tervéül szolgáló történelmi
festmény-sorozatot, mint a mely a magyar történelem kiemelőbb
korszakait komoly tanulmány alapján tünteti föl, valamely közintézet
számára megrendelni kívánja. Közli továbbá, hogy a megrendelés
feltételeinek s a festmény-sorozat elhelyezésének megállapítása
czéljából egy bizottságot alakít, melynek tagjaivá dr. Hampel József
nemzeti múzeumi régiségtári igazgatót, dr. Marczali Henrik egyetemi
tanárt és Alpár Ignácz építőművészt már kinevezte, s felhívja a
képzőművészeti tanácsot, hogy a bizottságba a maga részéről két
festőművészt és egy szobrászt küldjön ki. A képzőművészeti tanács
szept. 12-iki ülésében elhatározta, hogy a javaslattevő bizottságba
Lotz Károly és Székely Bertalan festőművészeket és Stróbl Alajos
szobrászt küldi ki.
(1895. szept. 15.)
A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET Vágó szép terve, a történelmi
díszmenet, úgy látszik hogy csakugyan megvalósul, a mi kívánatos is
volna. A Nemzeti Szalon legutóbbi választmányi ülésén a végrehajtó
bizottság elnöke, Margitay Tihamér azt a jelentést tette, hogy a
vállalat pénzügyi része — s ez a fő — teljesen rendben van. A
millenniumi ünnepek országos bizottsága e hó 27-ikén tartandó ülésén
valószínűleg bele veszi a menetet a hivatalos ünnepélyek közé s erre
egy tekintélyes pénzes csoport a szükséges költségeket a végrehajtás
rendelkezésére bocsátja. Dániel kereskedelmi miniszternél is
tisztelgett a végrehajtó bizottság s a miniszter szintén pártolólag
szólt a történelmi menetről.
(1895. szept. 22.)A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET Vágó Pál millenniumi
díszmenete, mely hazánk ezeréves történetét tenné szemlélhetővé,
alkalmasint megvalósul. Br. Bánffy Dezső miniszterelnök megígérte a
végrehajtásra alakult bizottságnak és a mű tervezőjének, hogy a
díszmenetet a millenniumi országos bizottság programjába külön pontban
felvéteti, egyúttal tudatta a művészekkel, hogy a díszmenet rendezése
érdekében Andrássy Tivadar és Károlyi Tibor grófokat kérte fel egy
országos bizottság alakítására.
(1895. okt. 13.)VÁGÓ PÁL TÖRTÉNETI DISZMENETE A millenniumi országos
bizottság legutóbbi ülésén b. Bánffy miniszterelnök kijelentette, hogy
kívánatosnak tartaná, ha Vágó nagy történelmi menete, mely ezer év
történetét teszi szemlélhetővé, szintén beillesztetnék az ünnepélyek
programjába. A szép és művészileg alkotott terv kivitele azonban a
társadalom érdeklődésétől függ. Szerencsére ez az érdeklődés egyre
növekszik. Majdnem naponkint jelentkeznek az ország minden részéből
olyan résztvevők, kik kosztümjeiket saját költségükön készek
megszerezni.
(1895. okt. 20.)Újabban Bars vármegye közgyűlése határozta el, hogy a felvonulásban való részvételre a megye ifjait és hölgyeit fölhívja s a fölvonulást anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti. A Jászság 10 000 frt költségelőirányzattal kiállítja a jászok 50 emberből álló csoportját. A Kunság a Kun László csoportját. Esztergom, Zólyom, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyék, Budapest székesfőváros, Pozsony, Eger, Rimaszombat, Szatmár, Szent-Endre, stb. városok anyagi és erkölcsi támogatásukat megígérték. Egy országos bizottság Andrássy Tivadar gróffal az élén a toborzás nagy munkáját veszi kezébe. A részvételre jelenthezhetni lehet Vágó Pál festőművésznél Városliget, korcsolya-csarnok és az előkészítő bizottságnál, József-körút 45. sz. I. em. A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET AZ EZREDÉVES ÜNNEPEKEN Vágó Pál festőművészünknek ama
szép tervezete, mely az ezredév történetét díszmenetben mutatná föl,
mégis csak megvalósul. Eddig számos közművelődési egyesület és 91
törvényhatóság ajánlotta föl anyagi és erkölcsi támogatását, s a mi
legfőbb, e hó 7-én szervezkedett az országos bizottság is, mely a menet
kivitelét intézi. A bizottság ülésére a társadalom legelőkelőbb
köreiből sokan jelentek meg, s gr. Andrássy Tivadar elnöklete alatt
folyt a tanácskozás.
(1896. jan. 12.)Megjelentek: gr. Andrássy Aladár, gr. Andrássy Gyula, Wekerle Sándor, Zoltán Elek altábornagy, Rohonczy Győző térparancsnok, Falk Miksa, br. Atzél Béla, gr. Széchényi Pál, Berzeviczy Albert, Kamermayer Károly polgármester, Hegedűs Sándor, Horváth Gyula, Feszty Árpád, Ugron Gábor, Rémi Róbert, Gerenday György, Szüry Dénes, Pállik Béla, gr. Keglevich István, Justh Béla, Kamrnerer Ernő, Justh Gyula, dr. Szendrei János, Gerlóczy Károly alpolgármester, Ujváry Ignácz, lovag Herdliczka Arnold őrnagy, gr. Teleki Sándor, Basch Gyula, Marczali Henrik, Margitay Tihamér, Rákosi Jenő, Vastagh György, Melczer Gyula, Stróbl Alajos, Jendrasik Jenő, Porzsolt Gyula, Székely Bertalan, Dobosffy Ferencz, dr. Szmrecsányi Miklós, ifj. gr. Széchényi Imre, Rónay Károly, dr. Tolnai Ákos, Schmidt József, Nagy Miklós, Fadrusz János, Steiger Gyula, gr. Festetics Andor. — A bizottsági tagságot ezeken kívül elfogadták: Ráth Károly főpolgármester, Lánczy Leó, Bubics Zsigmond püspök, Szalavszky Gyula, Almássy Géza, Dókus Gyula, Benczúr Gyula, Márkus József alpolgármester, Nopcsa Elek báró. Hegedűs Sándor, Berzeviczy Albert, Keglevich István gr., Ugron Gábor, Horváth Gy. felszólalásai után a gyűlés Vágó P. festőművész tervét egyhangúlag elfogadta s magáévá tette. A bizottság megalakulván, Andrássy Tivadar grófot választotta meg egyhangúlag elnökéül, titkárul Dobosffy Ferenczet, a »Nemzeti szalon« titkárát. A titkár által előterjesztett tervet és költségvetést a bizottság elvben elfogadván, kebeléből egy pénzügyi, művészi, társadalmi, adminisztraczionalis és történelmi szakbizottságot küldött ki, utasítván a bizottságokat, hogy a felvonulást részleteiben is vigyék keresztül s eljárások eredményéről az országos bizottságnak időnként jelentést tegyenek. A nagy díszmenethez 123 nő, 977 lovas, 1124 gyalogos közreműködő szükséges. Az összes költségek 290 730 frtra vannak számítva. A főváros közgyűlése jan. 8-án megadta Vágó Pál kérelmére az engedélyt, hogy a menet megtekintésére állványokat építhessen, még pedig három felvonulásra. A terv szerint a menet a Kerepesi-út külső részén, a Ferencz-József kaszárnya udvarán szervezkedik s a külső Kerepesi-úton, Gizella-úton, Stefánia-úton, a városligeti köröndöt megkerülve, a központi vaspálya indóháza és a városligeti színkör előtt az aréna- és István-úttal párhuzamosan vezető úton vissza a Stefánia-úton vonul végig s ott, ahol szervezkedett, oszlik fel. Ez útvonal 3800 méter hosszú. Az összes ülőhelyek száma százezer lenne. A tribünök közt lesznek az állóhelyek, melyek 20–30 krjával mintegy 30 ezer embernek szolgálnak nézőhelyül. Hogy a felvonulás a nagyközönség részére minél hozzáférhetőbb legyen, az kétszer, háromszor lenne ismétlendő. A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET Vágó Pál ezredévi történelmi
díszmenetének megvalósításán nagyban fáradozik a gróf Andrássy Tivadar
elnöklete alatt alakult országos bizottság. Miután a menet csoportképei
már készen vannak, Vágó a részleteken dolgozik. Résztvevők mind többen
jelentkeznek úgy a fővárosból, mint a vidékről; sokan saját maguk
készíttetik díszmagyar öltönyeiket. Nem sokára előkelő művészek fognak
hozzá a díszkocsik mintázásához. Minthogy azonban mindez a kiállítás
megnyitásáig nem készülhet el, a diszmenetet szeptemberben rendezik, a
mikor Vilmos német császár és több fejedelmi vendég Budapestre
érkezését várják.
(1896. jan. 26.)A rendező bizottság megalakította a történelmi és művészi bizottságokat. A történelmi bizottság elnökévé Keglevich István grófot, előadójává Szendrey Jánost, a művészi bizottság díszelnökévé Munkácsy Mihályt, elnökévé Vágó Pált választották. Gara Illés bemutatta a régi díszmagyar ruhákat feltüntető gazdag képgyűjteményét, mely tízezer eredeti kép és metszet alapján készült s hitelesen közli a díszmagyar öltözeteket a tizenötödik század elejétől napjainkig. Egyúttal bemutatta a régi magyar viseletek eredeti szövetmintáit, melyeket részben itthon, részben a külföldön gyűjtött össze. A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET Vágó Pál történelmi díszmenete,
mely az ezredév nevezetesb eseményeit festői színgazdagsággal és
csoportosítással akarta feltüntetni, elmarad. Az idő már rövid rá, hogy
elkészüljenek a tömérdek jelmezzel, fegyverzettel. A művészek is,
kiknek közreműködése az előkészületnél mellőzhetetlen, nagyon el vannak
foglalva az ezredéves megrendelésekkel.
(1896. márc. 15.) A képviselőház márcz. 11-iki ülésén Holló Lajos interpellálta a miniszterelnököt a menet elmaradása miatt, s egyszersmind azt kérdezte, hajlandó-e arra, hogy ez az ünnepélyek sorozatában fölvétessék. A fölött pedig sajnálkozását fejezte ki, hogy eddig is magán vállalkozástól tették függővé létesülését. B. Bánffy miniszterelnök ezt felelte, hogy ő is kívánatosnak tartaná, hogy a történelmi díszmenet emelné az ünnepélyeket. Az országos bizottság is foglalkozott vele, de miután jelentékeny költségekről volt szó, társadalmi térre utalta. Így a kormány a szép terv megvalósításával nem foglalkozott és sajnálattal kell kijelentenie, hogy ezentúl sem szándékozik foglalkozni. Vágó Pál, ki esztendő óta oly teljes odaadással élt terve elkészítésének és megvalósításának, egy nyilatkozatot tesz közé, mely elismeréssel szól a történelmi menet érdekében buzgólkodott bizottságról. Ő nem is kérte a kormány támogatását s bízott a társadalmi érdeklődésében. Az időközben bekövetkezett mostoha pénzügyi körülményeknek tulajdonítható, hogy ezúttal a menet elmarad. Vágó bízik benne, hogy közelebb mégis megvalósíthatja. A VÁGÓ-FÉLE TÖRTÉNETI MENET A Vágó-féle történelmi menet,
ha csak valami újabb akadályok nem jönnek közbe, úgy látszik, mégis
megvalósul. A rendezésre szükséges nagy összeg (csaknem négyszázezer
forint) több vállalkozó részéről egybegyűlt és a szerződést a
felvonulást rendező orsz. bizottság és a vállalkozók között a f. hó
8-ikán Wekerle Sándor elnöklete alatt tartott gyűlésen végleg
szövegezték. Az orsz. bizottság határozata szerint a felvonulás
szeptember közepén lesz, még pedig 5–10 napi időközben háromszori
ismétléssel. A hatalmas menet ezer lovas és ugyanannyi gyalogos alak
korhű ruházatban és fegyverzetben való részvételével van tervezve.
(1896. máj. 17.) |
||||
|
Kezdőlap | Vissza az előző oldalra! |
Vendégoldal |