AZ EZREDÉVI ÜNNEP TÖRTÉNELMI DÍSZMENETE
Vágó Pál festőművész nagyszabású terve 1895–1896-ban
— a Vasárnapi Újság korabeli tudósításai —


A MILLENNIUMI TÖRTÉNETI DÍSZMENET
Vágó Pál jeles művészünk a millenniumi ünnepekre oly díszmenethez készít rajzokat, mely korhű jelmezes csoportokban mutatná meg Magyarország ezeréves történetét, a honfoglalást, a királyi udvarok fényét. Feltüntetné a különböző idők viseletét, fegyverzetét. Vágó Pál a tervezet rajzait a Strobl-féle szobrászati mesteriskolában állította ki. Az ezredéves kiállítás parlamenti nagybizottságának több tagja és elnöke, Wekerle Sándor is megtekintette a díszmenet tervezeteit, azokat helyeselte s megígérte, hogy a terv megvalósítása érdekében minden lehetőt el fog követni. Épp úgy elismerését fejezte ki Wlassics Gyula kultuszminiszter is, ki szintén megtekintette Vágó vázlatait.
(1895. máj. 12.)

K. P.
AZ EZREDÉVI ÜNNEP TÖRTÉNELMI DÍSZMENETE
(Vasárnapi Újság, 42. évf. 20. szám, 1895. május 19. p. 313–314.)
[Ön bizonyára honlapom e fenti írás digitalizált változatát tartalmazó oldaláról érkezett. Ha nem — vagy vissza akar térni oda —, akkor kattintson a fenti címre!]

A MILLENNIUMI TÖRTÉNETI DÍSZMENET
Az ezerév történetét feltüntető millenniumi díszmenet iránt, melynek terveit Vágó Pál festőművész már elkészítette, mind nagyobb érdeklődés mutatkozik úgy a társadalomban, mint a kiállítás intéző köreiben. A terveket megnézte Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter is; a művésznek az előmunkálatokra 2000 frtot utalványozott és a díszmenetet intéző albizottságba az országos képzőművészeti tanácsból kiküldte Hampel József múzeumi őrt, Benczúr Gyula festőművészt és Alpár Ignácz műépítészt. A magyar képzőművészek egyesülete szintén külön bizottságot alakított, hogy az a művészt nagy munkájában támogassa. Wlassics közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy a hazafias és művészi tekintetben nagy jelentőségű terv megvalósítására minden lehetőt elkövet.
(1895. jún. 23.)

Vágó Pál és Stróbl Alajos a millenniumi díszmenet vázlatával az epreskerti átriumban. (Új Idők, 1895)
Újabb közlése: Ars Hungarica, 2005/2.


A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET
A millenniumi történelmi díszmenet terveinek készítésével Vágó Pál festőművész gyorsan halad előre. A nagy munkához szakkörök ajánlatára munkatársakul Gyárfás Jenő és Nemes Mihály történeti festőművészek léptek a mester mellé, a kik részt vesznek az egyes csoportok részletes kidolgozásában. Vágó Pál szerencsés gondolatját a székes főváros tanácsa is pártolólag terjeszti a közgyűlés elé, azzal a javaslattal: jelentse ki a közgyűlés óhajtását, hogy a történelmi díszmenet fölvétessék a kiállítási ünnepélyek sorába, s már most utasítsa a tanácsot, hogy azon esetre, ha ez megtörténnék, az erkölcsi és anyagi támogatás tekintetében tegyen előterjesztést. Kecskemét város törvényhatósági bizottságában is melegen ajánlotta Beniczky főispán Vágó tervezetét a megyei bandérium helyett.
A »Nemzeti Szalon« művészeti egylet választmánya e hó 25-én tartott ülésén Margitay Tihamér alelnök indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy a díszmenet érdekében országos mozgalmat indít. A választmány megbízta az igazgatóságot, hogy érintkezésbe lépve Vágó Pállal, egy memorandumot készítsen s azt a kultuszminiszternek küldöttség útján adja át. A memorandumban, tekintettel arra, hogy a »Nemzeti Szalon«-nak minden magyar művész tagja, azt fogja kérni, hogy a díszmenet rendezésével ez egyletet bízzák meg.
(1895. jún. 30.)

A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET
Vágó Pál történelmi díszmenetének terve iránt egyre növekszik az érdeklődés. A »Nemzeti Szalon« igazgatósága elhatározta, hogy a terv megvalósítása érdekében memorandumot nyújt be Széll Kálmánnak, az ezredéves országos bizottság elnökének, Wekerle Sándornak s ismert műbarátoknak is. Ebben az emlékiratban hangsúlyozni fogják, hogy a díszmenet csak abban az esetben rendezhető a megfelelő fénnyel, ha az ügy anyagi részét szeptemberig elintézhetik; egyúttal kérni fogják, hogy a menet művészi rendezését és a teendőket a Nemzeti Szalon-ra bízzák, mert ennek minden magyar művész tagja. Ezen kívül az igazgatóság felhívást fog intézni a törvényhatóságokhoz, a kultúregyesületekhez, a kaszinókhoz, anyagi és erkölcsi támogatást kérve tőlük. A díszmenet tervrajzain Vágó folyton dolgozik, és most színezi. Debreczen város érdeklődése folytán a művész a reformáczióból is érdekes képet sző a menetbe s a mohácsi vészt is bele veszi. Nagyobb szerepet szánt a művész a horvát, szerb és román nemzetiségeknek is, kik Hunyadi János vitézei között nagyobb számmal lesznek láthatók; a szerbek bevándorlása is föl lesz tüntetve. Az Anjouk korában a vándor kereskedők és iparosok (az izmaeliták és örmények) csoportja is új lenne, Hunyady Mátyás diadalszekere után pedig egy sajtógép következnék. A napokban megkezdik a kosztümkészítést, s mindenek előtt egyes próbababákat öltöztetnek föl.
(1895. júl. 14.)

A MILLENNIUMI TÖRTÉNETI MENET
Vágó Pál festőművészünknek a millenniumi ünnepekre tervezett történeti menetét, mely az ezeréves múlt főbb eseményeit elevenítené meg színgazdag csoportokban, minden körben nagy rokonszenvvel fogadták. Annak kivitelét a képviselőház millenniumi bizottsága is kívánatosnak mondta ki, s fölvette az ünnepélyek sorozatába. A Nemzeti Szalon, a képzőművészek és műpártolók egyesülete pedig arra vállalkozott, hogy a nagy és szép tervet megvalósítsa, mert a díszmenet terve művészi alkotás, s az ünnepélyek méltóságát emelni fogja. Kivételéhez azonban nem közönséges eszközök s így az egész magyar társadalom lelkesedése, erkölcsi és anyagi támogatása szükséges. Az egyesület végrehajtó bizottságot alakított, mely most körlevelekkel fordul a megyei és városi hatóságokhoz, az egyesületekhez és magánosokhoz, kérve a hathatós támogatást. A fölhívás többi közt ezeket mondja:
»Mint az egész nemzetet érdeklő rendkívül díszes felvonulás és később mint festmény is sokszorosítva a történettanítás hatalmas segédeszköze leend s nemzedékről nemzedékre fogja ápolni — szítni a hazaszeretet lángját. A fennmaradó korhű jelmezek, fegyverzetek, hangszerek, lószerszámok egy történeti jelmez-múzeum alapját fogják képezni s lehetetlen, hogy ez után a történelmi festészetre jótékony hatással ne legyen. A történeti felvonulás megvalósítása csak társadalmi úton lehetséges. Óriási anyagi áldozattal csak az egész nemzet lelkesedése alkothatja meg. Az anyagi eszközök java része immár biztosítva van. A magas kormány, a megyék és városok egy része támogatásukat elvben már kimondották. De ez még mindig nem elegendő arra, hogy e nagy mű kivitelét biztosíthassa.«
Kéri tehát a fölhívás a hatóságokat, hogy terjesszék az ügyet pártolólag az illetékes fórum elé; a díszmenet tervének kivitelét minden más eddig szokásos bandérium kérdésének mellőzésével anyagi és erkölcsi támogatásra ajánlani szíveskedjenek, az esetleg utalványozandó összeget az ezredéves történeti felvonulás javára a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéhez küldjék el, a megye, város délczeg ifjait a felvonulásban való részvételre hívják fel. Minden csoport, minden személy korhű felszerelésének költségére, valamint a díszmenetre nézve felmerülhető minden kérdés tekintetében, kimerítő tájékoztatást mindenkor készséggel nyújt a végrehajtó bizottság, mely az elhatározásokat szept. 15-kéig kéri közölni vele.
(1895. szept. 1.)

A MILLENNIUMI DÍSZMENET FESTMÉNYE
A Vágó Pál által tervezett millenniumi díszmenet ügyében Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter leiratot intézett az orsz. magyar képzőművészeti tanácshoz, melyben közli vele, hogy a díszmenet tervéül szolgáló történelmi festmény-sorozatot, mint a mely a magyar történelem kiemelőbb korszakait komoly tanulmány alapján tünteti föl, valamely közintézet számára megrendelni kívánja. Közli továbbá, hogy a megrendelés feltételeinek s a festmény-sorozat elhelyezésének megállapítása czéljából egy bizottságot alakít, melynek tagjaivá dr. Hampel József nemzeti múzeumi régiségtári igazgatót, dr. Marczali Henrik egyetemi tanárt és Alpár Ignácz építőművészt már kinevezte, s felhívja a képzőművészeti tanácsot, hogy a bizottságba a maga részéről két festőművészt és egy szobrászt küldjön ki. A képzőművészeti tanács szept. 12-iki ülésében elhatározta, hogy a javaslattevő bizottságba Lotz Károly és Székely Bertalan festőművészeket és Stróbl Alajos szobrászt küldi ki.
(1895. szept. 15.)

A millennium kormány által közzétett programjából.
(Kőváry László: A millenium lefolyásának története... Bp. 1897.)

A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET
Vágó szép terve, a történelmi díszmenet, úgy látszik hogy csakugyan megvalósul, a mi kívánatos is volna. A Nemzeti Szalon legutóbbi választmányi ülésén a végrehajtó bizottság elnöke, Margitay Tihamér azt a jelentést tette, hogy a vállalat pénzügyi része — s ez a fő — teljesen rendben van. A millenniumi ünnepek országos bizottsága e hó 27-ikén tartandó ülésén valószínűleg bele veszi a menetet a hivatalos ünnepélyek közé s erre egy tekintélyes pénzes csoport a szükséges költségeket a végrehajtás rendelkezésére bocsátja. Dániel kereskedelmi miniszternél is tisztelgett a végrehajtó bizottság s a miniszter szintén pártolólag szólt a történelmi menetről.
(1895. szept. 22.)

A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET
Vágó Pál millenniumi díszmenete, mely hazánk ezeréves történetét tenné szemlélhetővé, alkalmasint megvalósul. Br. Bánffy Dezső miniszterelnök megígérte a végrehajtásra alakult bizottságnak és a mű tervezőjének, hogy a díszmenetet a millenniumi országos bizottság programjába külön pontban felvéteti, egyúttal tudatta a művészekkel, hogy a díszmenet rendezése érdekében Andrássy Tivadar és Károlyi Tibor grófokat kérte fel egy országos bizottság alakítására.
(1895. okt. 13.)

VÁGÓ PÁL TÖRTÉNETI DISZMENETE
A millenniumi országos bizottság legutóbbi ülésén b. Bánffy miniszterelnök kijelentette, hogy kívánatosnak tartaná, ha Vágó nagy történelmi menete, mely ezer év történetét teszi szemlélhetővé, szintén beillesztetnék az ünnepélyek programjába. A szép és művészileg alkotott terv kivitele azonban a társadalom érdeklődésétől függ. Szerencsére ez az érdeklődés egyre növekszik. Majdnem naponkint jelentkeznek az ország minden részéből olyan résztvevők, kik kosztümjeiket saját költségükön készek megszerezni.
Újabban Bars vármegye közgyűlése határozta el, hogy a felvonulásban való részvételre a megye ifjait és hölgyeit fölhívja s a fölvonulást anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti. A Jászság 10 000 frt költségelőirányzattal kiállítja a jászok 50 emberből álló csoportját. A Kunság a Kun László csoportját. Esztergom, Zólyom, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyék, Budapest székesfőváros, Pozsony, Eger, Rimaszombat, Szatmár, Szent-Endre, stb. városok anyagi és erkölcsi támogatásukat megígérték. Egy országos bizottság Andrássy Tivadar gróffal az élén a toborzás nagy munkáját veszi kezébe. A részvételre jelenthezhetni lehet Vágó Pál festőművésznél Városliget, korcsolya-csarnok és az előkészítő bizottságnál, József-körút 45. sz. I. em.
(1895. okt. 20.)

A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET AZ EZREDÉVES ÜNNEPEKEN
Vágó Pál festőművészünknek ama szép tervezete, mely az ezredév történetét díszmenetben mutatná föl, mégis csak megvalósul. Eddig számos közművelődési egyesület és 91 törvényhatóság ajánlotta föl anyagi és erkölcsi támogatását, s a mi legfőbb, e hó 7-én szervezkedett az országos bizottság is, mely a menet kivitelét intézi. A bizottság ülésére a társadalom legelőkelőbb köreiből sokan jelentek meg, s gr. Andrássy Tivadar elnöklete alatt folyt a tanácskozás.
Megjelentek: gr. Andrássy Aladár, gr. Andrássy Gyula, Wekerle Sándor, Zoltán Elek altábornagy, Rohonczy Győző térparancsnok, Falk Miksa, br. Atzél Béla, gr. Széchényi Pál, Berzeviczy Albert, Kamermayer Károly polgármester, Hegedűs Sándor, Horváth Gyula, Feszty Árpád, Ugron Gábor, Rémi Róbert, Gerenday György, Szüry Dénes, Pállik Béla, gr. Keglevich István, Justh Béla, Kamrnerer Ernő, Justh Gyula, dr. Szendrei János, Gerlóczy Károly alpolgármester, Ujváry Ignácz, lovag Herdliczka Arnold őrnagy, gr. Teleki Sándor, Basch Gyula, Marczali Henrik, Margitay Tihamér, Rákosi Jenő, Vastagh György, Melczer Gyula, Stróbl Alajos, Jendrasik Jenő, Porzsolt Gyula, Székely Bertalan, Dobosffy Ferencz, dr. Szmrecsányi Miklós, ifj. gr. Széchényi Imre, Rónay Károly, dr. Tolnai Ákos, Schmidt József, Nagy Miklós, Fadrusz János, Steiger Gyula, gr. Festetics Andor. — A bizottsági tagságot ezeken kívül elfogadták: Ráth Károly főpolgármester, Lánczy Leó, Bubics Zsigmond püspök, Szalavszky Gyula, Almássy Géza, Dókus Gyula, Benczúr Gyula, Márkus József alpolgármester, Nopcsa Elek báró.
Hegedűs Sándor, Berzeviczy Albert, Keglevich István gr., Ugron Gábor, Horváth Gy. felszólalásai után a gyűlés Vágó P. festőművész tervét egyhangúlag elfogadta s magáévá tette. A bizottság megalakulván, Andrássy Tivadar grófot választotta meg egyhangúlag elnökéül, titkárul Dobosffy Ferenczet, a »Nemzeti szalon« titkárát. A titkár által előterjesztett tervet és költségvetést a bizottság elvben elfogadván, kebeléből egy pénzügyi, művészi, társadalmi, adminisztraczionalis és történelmi szakbizottságot küldött ki, utasítván a bizottságokat, hogy a felvonulást részleteiben is vigyék keresztül s eljárások eredményéről az országos bizottságnak időnként jelentést tegyenek.
A nagy díszmenethez 123 nő, 977 lovas, 1124 gyalogos közreműködő szükséges. Az összes költségek 290 730 frtra vannak számítva.
A főváros közgyűlése jan. 8-án megadta Vágó Pál kérelmére az engedélyt, hogy a menet megtekintésére állványokat építhessen, még pedig három felvonulásra. A terv szerint a menet a Kerepesi-út külső részén, a Ferencz-József kaszárnya udvarán szervezkedik s a külső Kerepesi-úton, Gizella-úton, Stefánia-úton, a városligeti köröndöt megkerülve, a központi vaspálya indóháza és a városligeti színkör előtt az aréna- és István-úttal párhuzamosan vezető úton vissza a Stefánia-úton vonul végig s ott, ahol szervezkedett, oszlik fel. Ez útvonal 3800 méter hosszú. Az összes ülőhelyek száma százezer lenne. A tribünök közt lesznek az állóhelyek, melyek 20–30 krjával mintegy 30 ezer embernek szolgálnak nézőhelyül. Hogy a felvonulás a nagyközönség részére minél hozzáférhetőbb legyen, az kétszer, háromszor lenne ismétlendő.
(1896. jan. 12.)

A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET
Vágó Pál ezredévi történelmi díszmenetének megvalósításán nagyban fáradozik a gróf Andrássy Tivadar elnöklete alatt alakult országos bizottság. Miután a menet csoportképei már készen vannak, Vágó a részleteken dolgozik. Résztvevők mind többen jelentkeznek úgy a fővárosból, mint a vidékről; sokan saját maguk készíttetik díszmagyar öltönyeiket. Nem sokára előkelő művészek fognak hozzá a díszkocsik mintázásához. Minthogy azonban mindez a kiállítás megnyitásáig nem készülhet el, a diszmenetet szeptemberben rendezik, a mikor Vilmos német császár és több fejedelmi vendég Budapestre érkezését várják.
A rendező bizottság megalakította a történelmi és művészi bizottságokat. A történelmi bizottság elnökévé Keglevich István grófot, előadójává Szendrey Jánost, a művészi bizottság díszelnökévé Munkácsy Mihályt, elnökévé Vágó Pált választották. Gara Illés bemutatta a régi díszmagyar ruhákat feltüntető gazdag képgyűjteményét, mely tízezer eredeti kép és metszet alapján készült s hitelesen közli a díszmagyar öltözeteket a tizenötödik század elejétől napjainkig. Egyúttal bemutatta a régi magyar viseletek eredeti szövetmintáit, melyeket részben itthon, részben a külföldön gyűjtött össze.
(1896. jan. 26.)

A TÖRTÉNELMI DÍSZMENET
Vágó Pál történelmi díszmenete, mely az ezredév nevezetesb eseményeit festői színgazdagsággal és csoportosítással akarta feltüntetni, elmarad. Az idő már rövid rá, hogy elkészüljenek a tömérdek jelmezzel, fegyverzettel. A művészek is, kiknek közreműködése az előkészületnél mellőzhetetlen, nagyon el vannak foglalva az ezredéves megrendelésekkel.
A képviselőház márcz. 11-iki ülésén Holló Lajos interpellálta a miniszterelnököt a menet elmaradása miatt, s egyszersmind azt kérdezte, hajlandó-e arra, hogy ez az ünnepélyek sorozatában fölvétessék. A fölött pedig sajnálkozását fejezte ki, hogy eddig is magán vállalkozástól tették függővé létesülését. B. Bánffy miniszterelnök ezt felelte, hogy ő is kívánatosnak tartaná, hogy a történelmi díszmenet emelné az ünnepélyeket. Az országos bizottság is foglalkozott vele, de miután jelentékeny költségekről volt szó, társadalmi térre utalta. Így a kormány a szép terv megvalósításával nem foglalkozott és sajnálattal kell kijelentenie, hogy ezentúl sem szándékozik foglalkozni.
Vágó Pál, ki esztendő óta oly teljes odaadással élt terve elkészítésének és megvalósításának, egy nyilatkozatot tesz közé, mely elismeréssel szól a történelmi menet érdekében buzgólkodott bizottságról. Ő nem is kérte a kormány támogatását s bízott a társadalmi érdeklődésében. Az időközben bekövetkezett mostoha pénzügyi körülményeknek tulajdonítható, hogy ezúttal a menet elmarad. Vágó bízik benne, hogy közelebb mégis megvalósíthatja.
(1896. márc. 15.)

A VÁGÓ-FÉLE TÖRTÉNETI MENET
A Vágó-féle történelmi menet, ha csak valami újabb akadályok nem jönnek közbe, úgy látszik, mégis megvalósul. A rendezésre szükséges nagy összeg (csaknem négyszázezer forint) több vállalkozó részéről egybegyűlt és a szerződést a felvonulást rendező orsz. bizottság és a vállalkozók között a f. hó 8-ikán Wekerle Sándor elnöklete alatt tartott gyűlésen végleg szövegezték. Az orsz. bizottság határozata szerint a felvonulás szeptember közepén lesz, még pedig 5–10 napi időközben háromszori ismétléssel. A hatalmas menet ezer lovas és ugyanannyi gyalogos alak korhű ruházatban és fegyverzetben való részvételével van tervezve.
(1896. máj. 17.)

A Vágó Pál által tervezett történelmi díszmenet végül elmaradt.
Egy "hódoló díszmenet" azonban 1896-ban megvalósult.
A millennium kormány által közzétett programja szerint:

Kezdőlap Vissza az előző oldalra!
Vendégoldal