| Kósa Károly |
||
|
Jojóláz
Szolnokon |
||
|
||
| —
énekelte a Neoton Família először 1986-ban megjelent albumán. Eszerint több mint 320 éves lenne a nótába foglalt szerkentyű. Ennél hitelesebb források azonban azt mondják, hogy a jojó a baba után a legősibb játék. Régészek már két és félezer éves példányt és ábrázolást is találtak belőle az ókori Görögország területén. Ma ismert formáját a Fülöp-szigeteken kapta, s a „yo-yo” szó egy helyi nyelven azt jelenti: „gyere-gyere”. A nagy francia forradalom idején egész Európában „emigrette” néven vált híressé a francia fenyegetés miatt gyakori stressz kitűnő ellenszereként. Napjainkban már jojó-világbajnokságot is rendeznek. Mindezeket megtudhatjuk például a Wikipédia nevű internetes szabad lexikonból. Azt azonban, hogy mikor terjedt el Szolnokon, csak az elsárgult, poros lapokban búvárkodók, s honlapom olvasói tudhatják. Az egyik helyi lap 1932 októberében szörnyülködik, hogy pár hete a városban is fellépett a „yo-yo-láz”, s hogy már az összes kereskedésben és a bazárokban is árusítják. A legkülönbözőbb méretekben, színben és anyagokból készült jojók ott lógnak a kirakatokban, és csalogatják a vevőket. 30–40 fillér az ára, s a fa- és fémipari szakiskola is nagy mennyiségben gyártja. A napsütéses korzón a gyerekeken kívül egyre több hölgy kezében is ott látható a divatos játékszer. Felnőtt férfiak és nők, diákok és kisgyerekek lettek már áldozatai Szolnokon is a jójó-láznak. „Szent Isten, mi lesz még a yo-yo-val, ha el nem múlik hamarosan ez a legújabb világőrület!” — sóhajt fel a korabeli cikkíró. Mi már tudjuk, hogy ezt az őrületet is túlélte az emberiség és Szolnok városa 1932-ben, majd több hullámban, például a Neoton-sláger születése idején is. |
| Kezdőlap |
Írások |
