Kósa Károly „Tornyos kastély” Örményesen |
||||||||||||||
Örményesen, a Fegyvernekkel közös
vasútállomás közelében — gazdasági célú épületek által körbevéve — áll
egy kívül szépen felújított kastély. Ismerkedjünk meg vele és egykori tulajdonosaival! |
||||||||||||||
Biró Mátyás (Kunszentmárton,
1859. – Fegyvernek, 1930.) vármegyei tisztviselő volt. Ő valószínűleg
házasság útján vált fegyverneki birtokossá. Az 1897. évi címtár a
fegyverneki földtulajdonosok között említi Szeidenleder Józsefet. Az ő
lánya volt Szeidenleder Lenke, Bíró Mátyás felesége.
Feltehetően a birtokkal együtt jutottak hozzá a Fegyvernek belterületén
már akkor, s ma is álló, a szecesszió stílusjegyeit magán hordozó
földszintes kúriához.
A
mai nevén Örményes-Bírómajorban (Örményes 1950-es önállóvá válásáig Fegyvernek külterülete volt) álló, szintén szecessziós stílusú
kastélyt azonban már ők emelték — egy régebben ott álló épület kibővítésével
— a XX. század elején. Ezt egyrészt gazdaságuk, másrészt a
Budapest-debreceni vasút megállóhelyének közelsége indokolhatta. A
téglalap alakzatot egyik végén már akkor is négyzetes alapú, csúcsos
sisakban végződő emeletes torony zárta le két hozzá kapcsolódó
nyolcszögletű tornyocskával, melyek két pillérrel egy emeleti teraszt
tartanak. A másik végén lévő négyszög alaprajzú szárny valószínűleg
akkor is télikertnek adott helyet. Az épület főszárnyára az
1920-as években emeletet húztak. Ekkor a homlokzatokat historizáló
jellegű, neobarokk formaelemekkel alakították ki. Ezt a bővítést már
valószínűleg fiuk számára végezték a tulajdonosok.
Biró Zoltán
1898. szeptember 1-én született Szolnokon. Az elemi iskolát Örményesen
végezte, majd a szolnoki Verseghy Gimnáziumba járt. 1923-ban jogi, 1925-ben államtudományi
doktorátust szerzett. Ezután külföldi tanulmányútra ment, s — egy 1935.
évi életrajzi adattár szerint — „1928-ban vette kezelésbe 288 holdas
öröklött birtokát, gazdasági épületei a legmodernebbül vannak
berendezve, csatornázással, vízvezetékkel, villanyvilágítással.
Yorkshirei sertései országszerte híresek és keresettek. Különlegessége,
hogy 20 holdon napraforgót termel, ezt külföldre szállítja”. Biró
Zoltán képzőművészeti és irodalmi tevékenysége szintén jelentős. Éveken
keresztül a Tiszamenti Szemle című folyóirat főmunkatársa és
„házigazdája” volt. „Az Erdélyi Helikon br. Kemény János marosvécsi
várkastélyában talált otthont. A Tiszamenti Szemle pedig dr. Biró
Zoltán főszolgabíró, földbirtokos fegyverneki tornyos kastélyában
kapott hajlékot. Hisszük, hogy a fegyverneki kastély is vár lesz
nemsokára: az Alföld irodalmi életének fellegvára” — írta a lap
főszerkesztője.
Biró Zoltán 1928-ban részt vett a New York-i
Kossuth-szobor avatására szervezett „zarándoklaton”,
melynek
élményeiről Amerika – magyarok a modern csodák világában című könyvében
számolt be. 1935-ben jelent meg Fények és árnyak című frontregénye.
1944-ben adta nyomdába Tűnő Európa című útleírását 49 rajzával és 116
fényképével. 1945-ben elhagyta az országot, hiszen földbirtokosként nem
sok jóra számíthatott, s az évtized végén az Amerikai Egyesült
Államokban telepedett le. Az 1960-as években visszatért
Európába. 1966-ban Madridban egy „B. Z.” című könyvecskében tették
közzé a II. világháború után Európa szabad országaiban készült
grafikáit angol, német és magyar nyelvű kommentárral. 1967-ben a
burgenlandi Pinkafőre költözött, és Felsőőrött hunyt el utód nélkül
1979. augusztus 23-án. (Részletesebb életrajz: „Mint tűnő álom...”)
Egy
emlékirat szerint a kastély parkjában temettek el a román megszállás
idején megölt négy cselédet, köztük a 90 éves Vizi Gáspárt. Más
forrás szerint egy olyan síremlék (is?) volt itt, melyet —
nyilvánvalóan 1945 után — a következő felirattal jelöltek: „Örök hála a
hős Vízkeleti családnak, akik az 1919-es Tanácsköztársaságot követő
terrorhullám áldozatai lettek”. A II. világháború után gépállomássá
alakították a majort. Az 1940-es évek végén szobrot állítottak —
Ungvári Lajos alkotását — a parkban egy cséplőgép által halálosan
megsebesített lány emlékére. 1968-ban az Április 4. Gépgyár megvásárolta a majort, s a kastélyban irodákat
helyeztek el.
Az erősen leromlott kastély a rendszerváltás után
magántulajdonba került, s új tulajdonosai a felújítás mellett
döntöttek. Mészáros János építész tervei alapján 2004-ben kezdődött a
munka, mely — források hiányában — évek óta áll. Az épület állaga nem
romlik, ám a belső tér és a környezet kialakításához pályázati
támogatást várnak a tulajdonosok, akik közcélra szeretnék felhasználni
Biró Zoltán egykori tornyos kastélyát.
|
Kezdőlap | Irományok |