Kósa Károly

AZ ELSŐ AUTÓK



Az első motoros kocsit Benz és Daimler készítette 1886-ban. A hőskor alkotmányai a legkülönbözőbb párologtatókkal, vagy gőzölögtetőkkel működtek, s meglehetősen megbízhatatlanok, tűzveszélyesek voltak.

A jól működő, üzemanyag-levegő keveréket előállító készülék kidolgozása két magyar nevéhez fűződik. Csonka János, a Műegyetem gépműhelyének vezetője és Bánki Donát, a Ganz gyár mérnöke szerkesztette meg a motor változó terheléséhez is igazodó karburátort. 1893. február 11-én szabadalmaztatott találmányukról később így mesélt Csonka János: „Egy este Bánkival fárasztó kísérletek után hazafelé sétálva egy virágárust pillantottam meg, amint az üvegfúvókából köddé porlasztva fújta virágaira a vizet. Ezt látva kitörő örömmel kiáltottam fel, hogy ugyanezen a módon kell nekünk is a petróleumot, vagy benzint elporlasztanunk...” A két tudóst igazolta az idő, hiszen napjaink karburátoros motorjai az ő szabadalmuk elvén működnek. A gyújtás kérdését Robert Bosch munkatársai oldották meg, s 1902-től szinte minden benzinüzemű motor az ő szerkezetükkel került forgalomba.

Budapesten 1895-ben tűnt fel az első automobil, melyet Hatschek Béla optikai műszerész vásárolt. A Benz-gyártmányú, Velo típusú járművet a gyártó cég mérnöke beindította, a tulajdonost maga mellé ültette, s megtanította a különböző karocskák, pedálok használatára: az elindulásra, a fékezésre, a kormányzásra és a megállásra.


Pólya Tibor: Autó a pusztán. Forrás: huszadikszazad.hu

1902. június 30-a jeles nap volt Szolnokon. A helyi lapból tudjuk, hogy „Gróf Szerényi Béla putnoki nagybirtokos, országgyűlési képviselő szép recordot ért el automobilon, amennyiben Putnokról Szolnokra az utat 6 óra alatt tette meg. Ez az út vasúton — a várakozásokat is beszámítva — Miskolcon, Hatvanon, keresztül 10 órát vett igénybe. A gróf reggel fél 10 órakor indult Putnokról és délután fél 4-órakor érkezett Szolnokra. Itt megpihent, s még aznap automobilján özvegy Kövér Jánosné úrnő családjánál tett látogatást Puszta-Héken, honnan másnap Szolnokon keresztül utazott vissza Putnokra.” A lap fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez volt az első autó mely a városba érkezett, s mely a Tisza-hídon először áthaladt.
 
Az első helyi tulajdonú járgány 1902. december 10-én gördülhetett be a városba: „Úgy értesülünk, hogy a mai nap folyamán újabb modern meglepetésre ébredt Szolnok. Ma kell megérkeznie a Nemzeti Szálloda szép és nagy automobiljának, melyet a Fodor testvérek, az országszerte ismert szálloda vállalkozó tulajdonosai fognak a városba beszállíttatni. Az új, nagy és legmodernebb automobil a gépész helyén kívül négy elegánsan párnázott üléssel bír. Értéke 8.000 korona, 11 lóerejű, 60 kilométer órányi sebességgel, mihez tengelyei minden első percben 1.600 körforgást végeznek. Képzeljük, mennyi csodálója lesz az új »töff-töff«-nek, melyhez mi is gratulálunk az úttörő vállalkozó testvéreknek.”

1903. szeptember 10-én az alábbiakról tudósítanak: „a délmagyarországi hadgyakorlatokra felvonuló katonasággal egy automobil Arzt törzskari ezredes, egy tüzér kapitány és egy élelmezési főhadnaggyal keresztül vonult Szolnokon, hogy a hadgyakorlatokon az egyik vezénylő tábornok rendelkezése alatt a harctéren közvetítő szolgálatot teljesítsen. A 25 lóerejű, nagy conforttal berendezett, felhajtható ernyővel ellátott automobil feladatait sikerrel teljesítvén, Temes-Újfaluból tegnap délután 3 órakor indult vissza Bécsbe, az éjjelt Békés-Gyulán töltötte, s ma déli 12 és fél órakor érkezett Szolnokra. Innen 20 percnyi időzés után folytatta útját Budapest, illetve Bécs felé. A pompás automobil egy bécsi gyár tulajdona, melynek gépésze vezényelte mostani útján is. Úgy látszik, e kísérlet oly célból történt, vajjon az automobil beválik-e hadi szolgálatra.”

Ettől kezdve elveszíti hírértékét az autók közlekedése. Csak a nagyobb túrákról, illetve a balesetekről tájékoztatnak a lapok.

Fénykép a Színházi Élet című lapból (1929).


Kezdőlap
Irományok