2. rész

okleveles építőmester azok közé a szolnoki építészek közé tartozik, kik komolyságuk, szorgalmuk és szaktudásuk révén bírják az építtetők bizalmát.

Kádár cukrász háza. Tervezte:  Janszky és Szivessy. Építette: Madas Mihály.

Szolnokon 1906. év óta folytat önálló működést, ez idő óta számtalan köz- és magánépület került ki kezei alól, melyeket nagyrészben maga tervezett. — Első nagyobb munkája a Kádár-család emeletes háza Janszky és Szivesi tervei alapján.

Ecetgyár. Építette: Madas Mihály. [Zrínyi utca]

Mint városatya élénk részt vesz a városfejlesztésének munkájában és a rá háramló társadalmi feladatok közül mindegyikből kiveszi a maga részét, legyen az kulturális vagy jótékonysági akció.
Már a folyó évre is el van látva munkával, ami a belé helyezett bizalomnak és szeretetnek megnyilvánulása.

építőmester a szolnoki építészgárda doyenje, ki már-már visszavonulóban van, nem azért, mintha munkaereje fogytán volna, hanem hogy fiának, — ki most fejezte be tanulmányait — helyet adjon a szárnybontásra.
Működését 1869-ben kezdte és 1895-ig Pápay építésszel együtt, — a ma működő Pápay Antal édes atyjával — úgyszólván mindent ők építettek, ami Szolnokon és környékén épült.

Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár. Tervezték: Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészek. Építette: Bede Antal építőmester. [A Szapáry utcával szemben állt.]

Az általa restaurált szolnoki r. kath. nagytemplom tornyára 1895. évi junius 28-án maga rakta fel a keresztet. Ez időponttól kezdve elhalmozták munkával, ö építette gróf Károlyi Imre mágocsi kastélyát. 1903-ban a „Szolnoki Keresk. Bank Takptár" 2 emeletes palotáját Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, 1904-ben a szolnoki Hungária mümalom 3 emeletes lisztraktárát, saját tervei alapján. Ezt az építkezést nagy pönálé ellenében 12 heti határidőre vállalta, mely időre a raktár át is adatott rendeltetésének. A sors úgy hozta magával, hogy a tűzvész pusztította malom lebontási munkálatait is neki kellett végezni. — mely veszedelmes voltára való tekintettel nagy körültekintést és szaktudást igényelt. — 1902—1903-ban építette Abonyban Ajtay K. Sándor professzor kastélyát, 1908-ban ismét gróf Károlyi Imrének épített kastélyt Bályogon. Ecseden gróf Tisza István részére épített 6 drb 80 m-es dohánypajtát, ugyanott gróf Károlyi Gyula összes gazdasági épületeit. Ő építette a szolnoki régi színházat. Nevéhez fűződik Schlesinger V. emeletes családi házának, Lippe V. táblabíró emeletes családi házának, a Nagykárolyi Kereskedelmi Bank épületének, a zagyvarékasi templom és szövetkezet épületének, a Szolnoki Keresk. R. T. árucsarnokának építkezése, melyek mind saját tervei alapján készültek. Ki tudná felsorolni mindazt a sok szép épületet, melyet ő épített. Az eddig felsoroltak is hű fotográfiát adnak a derék építőmesterről. Megemlítem még, hogy gróf Serényi putnoki malmának a Sajó vizéből való kiemelési munkálatait is ő végezte, mely munkát a víz elvezetésének segélyével általános feltűnést keltve, megelégedésre végezte el.

Szolnoki  Hungária Műmalom lisztraktár épülete. Építette:  Bede  Antal  építőmester. Szolnoki volt Keresk. Rt. árucsarnoka. Tervezte és építette: Bede Antal. [Az egykori papírgyár helyén, ill. a Baross és a Petőfi utca sarkán állt épület.]

1927. évtől kezdve fia, Béla, dolgozik mellette, a szolnoki fürdő tetőfedő munkálatait már ő végezte önállóan. Tekintettel nagy múlttal és gyakorlattal bíró tanító mesterére, — édes atyjára— reméljük, hogy még sok dolgunk lesz a ma még ifjú építőmester munkásságának ismertetésével.

építész fia az említett Bede Antal társának. Az építőipar szolgálata tradíció a Pápay családban, mert nemcsak édesatyja (1870—1909), hanem öregatyja (1850—1884), sőt ükatyja (a század elejétől 1850-ig) is építészek voltak Szolnokon.

Hoffmann A. családi háza. Tervezte és építette: Pápay Antal. [Szapáry utca 14.]

Pápay Antal egyébként most gyűjti össze elődei munkálkodásának összes képeit a magáéval együtt és egy albumot fog belőle kiadni, mely nemcsak egy család negyediziglen visszamenő építőipari működését fogja bemutatni, de Szolnok város mintegy 100—150 év alatt mutatott fejlődését is.

Kovács László bérháza. Tervezte és építette: Pápay Antal. [Baross út Kápolna utca sarok.]

Pápay Antal építész 1909. évben lépett atyja örökébe, ez idő óta önálló munkásságot folytat. Nagyobb munkái közé tartoznak Bartha Károly és János 2 emeletes bérházai. Az előbbit saját terve alapján, az utóbbit egy alaprajzi elgondolás után tervezte. — Saját terve alapján készült a Kovács-féle emeletes bérház és Gettler I. emeletes családi háza. Ezeken kívül az ország minden részében épített köz-és magánépületeket. Hogy a családi tradíció derékba ne törjön, már öccsét neveli az építőiparra, ki őt fogja követni utódként. — Szükségesnek tartom itt felemlíteni, hogy édesatyja építette a vármegye legszebb régi kastélyait, így Kövér Jánosét, Baghy Béláét, Lederer Arthurét és a Beniczkyek kastélyát stb.

Bartha Károly háza. - Bartha János bérháza. Tervezte és építette: Pápay Antal. [A Szabadság téren, ill. a Szapáry utca és a Sóház utca kereszteződésében álló épület.]

Kalafszky János [Kádas (Kalafszky) János]
építészt rajztáblájára hajolva, munka közben találjuk, körülvéve szakkönyvekkel. Igen figyelemreméltó szakkönyvtára van, minden szabad idejét ezek tanulmányozására használja fel.
Komoly, mély tudású építész, ki nagy gyakorlattal rendelkezik, hisz már kora ifjúságát atyja mellett töltötte. Kitűnő tanítómesterei voltak: Beck Alajos, dr. Lipták, Wind Géza.
Ő építette Schulek János tervei után a szarvasi evang. árvaházat, Ágh Mihály tervei alapján a fegyverneki r. kath. emeletes központi iskolát, Nagy és Ágh-gal közösen. Szolnokon most építi a MÁV. 2 drb emeletes altiszti lakóházát, Mezőtúron épített 2 tantermes iskolát, 2 tanítói lakással, Törökszentmiklóson 3 drb 2 tantermes iskolát és két tanítói lakást. Ezeken kívül számos középületet és magánházat épített.

Hiányos lenne a szolnoki építőipar fejlettségének bemutatása, ha néhány nagyobb iparosról, — kik az építőipar szakkörébe tartoznak, — meg nem emlékeznénk. Ezek közül elsősorban a Jancsó műszaki-, fém- és lemezáru üzemről kell szólnom, — melyet az ifjú Jancsó vezet, magas intelligenciájával párosult körültekintő hozzáértésével. A táborából is kivette a maga részét, honnan hosszú hadifogság után, 1920-ban mint kitüntetett tiszt tért vissza. Ekkor vette át az üzemet édes atyjától, ki azt 1882-ben alapította. A műszaki fém- és lemezáru üzem, már atyja kezében a szolnoki első üzemek közé tartozott a szakmában, mióta azonban azt az ifjú Jancsó vezeti, az üzem annyira fellendült, hogy a szakmabeli iparágban ma a legelső helyet foglalja el. Ahol nagyobb építkezésről van szó, a bizalom e cégben összpontosul, s szinte versenytárs nélkül kapja egymásután a megbízásokat.
A szolnoki fürdő fűtés és vízvezetékberendezését Rohonczyval együtt végezte, annak bádogos munkáit egyedül, tetőfedő munkáit az

Fa- és fémáru szakiskola, a Bábaképző és a szolnoki városi bérház összes szakmunkájába vágó munkálatait ő végezte.
Törökszentmiklós község vízvezeték hálózatának kiépítése az ő gondos és alapos munkáját dicséri. Kevés lenne a hely ahhoz, hogy fel tudnánk munkásságát részletesen sorolni, annyi azonban tény, hogy a bizalom őt minden fontos építkezéshez odaállítja, mert benne és munkájában még senki sem csalódott.
Nemcsak szakmabeli működésével segíti elő városa fejlődését, de mint városi törvényhatósági és megyebizottsági tag is kiveszi a maga részét a város, a megye közgazdasági é s kulturális fejlődéséből.

asztalosáru gyárát is, mely Szolnoknak legnagyobb és legjobban vezetett asztalos üzeme.
Szommer László asztalosmester azok közé tartozik, akik önszorgalmuk, tanulásuk révén küzdötték ki maguknak az elsőséget. A teljesen kiforrt szaktudás, — párosulva a világlátott ember tapasztalatával és intelligenciájával — biztosították neki azt a helyet, melyet ő ma Szolnokon mint iparos és mint társadalmi ember betölt. — Szommer László 1912. óta bírja bérbe, mely idő óta azt teljesen modern asztalos-iparüzemmé fejlesztette. Üzeme gépekkel van felszerelve, melyek a legmodernebb igényeknek is megfelelnek és amelyeket egy hatvan lóerős Diesel-féle nyersolaj motor hajt. — Az üzem állandóan 70-80 szakmunkást foglalkoztat, sürgősebb munkák esetén ennél többet is.
A gyár nagyobb munkái közé tartozik a szolnoki fürdő összes asztalos munkái, a fürdő vadász-szobájának megkapóan szép berendezése, a fürdőkabinok beszerelése stb. A gyárüzemből kerültek ki a színház, a városi bérház, a bábaképző, a fa- és fémipari szakiskola és a szarvasi gazdasági iskola összes asztalos munkái. — Ugyancsak innen kerültek ki a törvényszék összes iroda berendezései, a városi tanácsterem berendezése, stb. stb.
Mint tekintélyes gyáriparos, természetesen a város közgazdasági és társadalmi életéből is kiveszi az őt megillető részét.


Városi törvényhatósági bizottsági tag, az ipartestületnél elöljárósági tag, az Asztalosmesterek Országos Szövetségének szakcsoport-elnöke, a munkás testedző sporclub elnöke stb. stb.
A bizalomnak e sok formában történő megnyilvánulása képezi biztosítékát annak, hogy egész ember áll a gyárüzem élén, kitől még sok várni valója van az asztalosipar fejlődésének.

villanyszerelő szolnoki cége szerelte fel a városi fürdő összes villanyberendezéseit. Az összes helyiségek világítását és a villanycsengők felszerelését a legmodernebb módszerekkel oldotta meg és munkájában összekapcsolta a tartósságot a praktikussággal. A villamos szerelési munkák helyes elrendezése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a minden kényelemmel megépített fürdő tökéletes legyen.
A szolnoki fürdő központi fűtési, szellőztető, vízvezeték, csatornázási munkáit Rohonczy Hugó okleveles mérnök készítette. A berendezések a legmodernebb kivitelben, a modern technika vívmányainak felhasználásával készültek és a fővárosi fürdők kiviteléhez hasonlóan mindazokkal a berendezésekkel vannak ellátva, melyek egy tökéletes gőzfürdő, kádfürdő, hideg-vízgyógyintézet és gyógyfürdő üzeméhez szükségesek. A fürdőépülettel kapcsolatos Vigadóépület tökéletes szellőztető berendezéssel bír, úgy, hogy a modern higiénia követelményeinek minden tekintetben megfelel.