»Már órákkal a 13 órás kezdési időpont előtt elindult a fiatalok nemzetiszínű zászlós menete a Tiszaligetbe. Az időjárás végre „megemberelte” magát és a pálya talajáért aggódok megnyugodhattak: nem romlott tovább a délelőtt folyamán a gyepszőnyeg. A két csapat a szálláshelyén – a magyar a Touring Hotelben, a svájci a Tisza Szállóban – bizakodva készülődött, közben pedig vezetőik egy kedves meghívásnak tettek eleget. Dr. Hegedűs Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnöke fogadáson látta vendégül a svájci labdarúgó vezetőket, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség és a magyar válogatott irányítóit. A beszélgetés során gyakran méltatták a két ország sportbarátságát a jelenlévők.
A tiszaligeti sportpálya kicsinosítva, ünnepi díszben fogadta az egyre sűrűbb sorokban érkező vendégeket, és amikor Kukri Béla, a városi tanács elnöke a mikrofonhoz lépett, hogy átadja a stadiont a megye sportszerető közönségének, már telt ház – több mint 17 ezer néző – volt tanúja az ünnepi pillanatnak. A mérkőzés kezdete előtt egyébként Baróti Lajos, az edzőbizottság elnöke elbúcsúztatta az aktív játéktól Göröcs Jánost és Szentmihályi Antalt. A két volt válogatottnak edzői pályafutásukhoz sok sikert kívánt.
A Kilián Repülő Műszaki Főiskola fúvószenekara előbb a svájci majd a magyar Himnuszt játszotta, és néhány perccel egy óra után hatalmas ováció mellett indult el 90 perces útjára a labda.«

A tervezett felállás – Népsport, 1974. dec. 4.

»René Hüssy alig néhány perccel a kezdés előtt kénytelen volt megváltoztatni csapatának összetételét, mert Guyot belázasodott, helyére Hasler került.A katonazenekar pattogó indulójára vonult ki háromnegyed egykor a két csapat. Eljátszották a két himnuszt, majd Kuhn és Horváth, a két csapatkapitány választott, zászlót cserélt. Ezután az osztrák játékvezetői hármas, Mathias (Jegel, Harring) közreműködésével, 20 000 néző előtt a következő összeállításban kezdett a két válogatott:
Magyarország: Mészáros – Török, Nagy III, Dunai III, Tóth J. – Halmosi, Csapó, Horváth J. – Fazekas, Bene, Nagy L.
Svájc: Küng – Valentini, Kuhn, Bizzini, Botteron – Schild, Hasler, Schneeberger – Pfister, Müller, Risi.
Csere: Halmosi helyett Kolár, Müller helyett Jeandepeux, mindkettő a szünetben, Csapó helyett Kiss, Bene helyett Máté, mindkettő a 73. percben.
Góllövő: Fazekas (11-esből), a 42. percben.
Szögletarány: 9:0 (6:0) Magyarország javára.
Sárga lap: Müller, a 44. percben.

Bene nagy helyzete
Még az első perc sem telt el, amikor hosszú indítás után Bene kiugrott, de Bizzini visszarántotta. A szabadrúgást Bene Nagy elé akarta ívelni, de Valentini kifejelte a labdát. Fazekas fejese foglalkoztatta Küngöt, majd az ötödik percben Tóth tört előre a bal oldalon, az alapvonalig vezette a labdát, félmagasan beadott, a védők hibáztak, de Bene 8 méterről – nagy helyzetből – a kapu mellé továbbította a labdát. Az előretörő Valentini lőtt közelről fölé, majd Bene bal oldali szögletét Valentini a jobb felső sarok elől fejelte ki.
Küzdelmes, érdekes volt a játék, a magyar csapat irányított. A 11. percben az előretörő Tóth J. 35 méterről kapu fölé bombázott, majd Nagy III „másolta le” az akciót, a labda azonban most a kapu mellett hagyta el a játékteret. A svájciak csak ritkán jutottak el a magyar kapu elé. Török és Bizzini összecsapott, a svájci játékost két percig ápolták.
A 24. percben Schneeberger hosszú indítására Mészáros rosszul futott ki, Müller rácsapott a labdára, a 16-osról megcélozta az üres kaput, de a labda Nagy III-ról kivágódott. A másik oldalon Nagy L. közeli fejese kerülte el a kaput. Ezután Fazekas elvesztette a labdát, Botteron előretört a bal oldalon, jól adott be, és Müller kecsegtető helyzetből a kapu mellé továbbított. A 30. percben Nagy Csapó elé fejelte a labdát, a középpályás 15 méterről mellé durrantott. Tóth J. végzett el a jobb oldalról kétszer is szögletet, az „életveszélyes” labdákat a kapu torkából fejelte ki Botteron. Jó Halmosi-alakítás után Beme elől szedte fel a labdát Küng. Mészáros a 37. percben Schneeberger lövését csak öklözve tudta hárítani.
Gól – büntetőből
A 42. percben Horváth jól időzített labdával indította Nagy L.-t. A szélső egy ügyes csel után beadott, Csapó éppen lőni készült, amikor az elcsúszó Hasler kézzel megfogta a 16-oson belül a labdát. Mathias játékvezető határozottan a 11-es pontra mutatott. Fazekas állt a labda mögé és Küngöt becsapva, biz­tosan helyezett a kapuba.
1:0
A 44. percben Müller kirívó szabálytalanságért sárga lapos figyelmeztetést kapott.

Meddő támadások
Szünet után is a magyar csapat kezdett jobban. Az első esemény: Horváth elől nehezen mentettek a védők. Az 56. percben Horváth az oldalvonal mellett hosszú átadással futtatta Nagyot, a szélső jól adott be, Fazekas közeli lövése azonban Kuhnról kivágódott. Pfister lőtt fölé, majd Schild labdáját védte Mészáros. A másik oldalon Fazekas lövése vágódott le a védőkről. Ezután Schneeberger veszélyeztetett, de Mészáros a helyén volt.
A 67. percben Horváth végzett el 22 méterről szabadrúgást, erős lövése a sorfalról pattant ki. Ezt követően Horváth megsérült, de rövid ápolás után visszatért. A 72. percben Dunai III hibázott, Rizi elfutott, befelé cselezett, majd lőtt, de Mészáros kiöklözte a labdát. Ezután Schneeberger sérült meg, de egyperces ápolás után ő is vissszatért.
Mozgalmas hajrá
A hajrára a svájciak feljavultak, ügyes adogatásokkal sokszor közelítették meg Mészáros kapuját. Pfister – sípszó után — kapura lőtt. Mészáros azonban kifejelte (!) a labdát, majd Schneeberger próbálta bevenni a magyar kaput – sikertelenül. Az utolsó percekben már csak egy feljegyezni való esemény akadt: Máté teremtett jó helyzetet Fazekasnak, a szélső labdája azonban Bizziniről kivágódott.«

»A két csapat találkozója erősen közepes színvonalú, ám mintegy 60 percig küzdelmes mérkőzést hozott. A svájciak azt a játékot nyúj­tották, amit várni lehetett tőlük: keményen védekeztek, lelkesen megvívtak minden labdáért, ám a támadó játékukban kevés volt a fantázia. Néhány jóképességű játékosuk – elsősorban Hasler, Müller, Kuhn és Valentini – jóvoltából néhány tetszetős akciót is vezettek különösebb átütőerő nélkül.
A magyar együttes győzelme megérdemelt, bár játéka hagyott kívánni valót maga után. A csapat hátsó alakzata megbízható teljesítményt nyújtott, Török, Horváth, és Tóth József nem egyszer kezdeményezett veszélyes támadást is a svájci kapu ellen, de a középpályán, és különösen a csatársorban sok volt a mérsékelt teljesitmény. Fazekas csak néhány megmozdulásával vétette észre magát és Bene sem volt ezúttal a kapu előtt eléggé határozott. A cserék nem tettek csodát – végül is a mélytalajú pályán magyar győzelem született.«

FÜGGELÉK
»Az utolsó simítások Szolnokon
A tizenhat kivitelező vállalat dolgozói már az utolsó simításokat végzik Szolnok nagyszerű új sportlétesítményén, a tiszaligeti városi stadion építésén, amely december 4-én a Magyarország–Svájc nemzetek közötti labdarúgó mérkőzés színhelye lesz. A 35 millió forintos beruházásból épülő, festői környezetben fekvő pályán elkészült a körlelátó állóhelyi részének burkolása, a korlátok elhelyezése. Kész a stadion ülőhelyi része. A nézőtéren 20 000 szurkoló foglalhat helyet.
A kivitelezők elkészültek a kétszintes, modern öltözőépület impozáns külső faburkolaténak kiképzésével, s fektetik a járdát, a térburkoló elemeket. Rövidesen helyére kerül az időjelző berendezés is. A város üzemei, vállalatai egymillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a stadion építéséhez, amelynek gyepszőnyegét az ország egyik legjobb talajának tartják a szakemberek. A december 4-i mérkőzés egyben az új szolnoki városi spottelep avatóünnepe is lesz. (MTI)«